nemzet

Memoár – Édesapám Gub Marci betyár legendái

Édesapám – született Hitler hatalomra jutásának évében, 1933 – ban, Szováta városában, a hozzá tartozó Szakadátban, id. Nagy

Adalbert és szül. Szőcs Ilona gyermekeként, Gyergyóditróba került 1960 – ban, mint postafőnök, a néhai Simó Sanyi bácsi, szovátai postafőnök tanítványaként – gyermekkoromban szívesen mesélt nekem. Gyermekkoráról, melynek történetei, mintha sóvárgását fejezték volna ki szülőföldje, Szakadát iránt. Visszavágyott! Egy kis menedékházat tervezett a kertbe, öccséhez Pistához, hogy időről, időre, ha átmenetileg is, otthon lehessen. Korai halála, 1989 – ben, 56 évesen, ebben megakadályozta. Gyermekkorának történetei, háborús kalandjai, engem is annyira megragadtak, hogy végül a szovátai sokkal szebb, barátságosabb tájnak is köszönhetően, mé

lyebben kötődtem Szakadáthoz, mint Gyergyóditróhoz, ahol születtem.

Egy kattintás ide a folytatáshoz....

Székely nemzeti anarchizmus – Szász Jenő, a hamisgyöngy halász

Az egyik haszid történet szerint, a zsidóság lényege, hogy nehéz zsidónak lenni. Tehát a zsidó identitás lényegét adja az, hogy nehéz zsidónak lenni.

Miért volt nehéz zsidónak lenni? Mert a zsidóság léte forgott kockán, a nem-lét veszélyének volt kitéve a nagy birodalmak között. Valamit nehézé a nem-Léttel való konfrontáció, a nem-Lét szembeni szorongás tesz.

Soha nem kérdezzük, hol is található az identitás. Jézus mondta, aki elveszíti életét – a nem-Létben – az elnyeri. Az identitás, mi nem más, mint teljesség, csak a teljesség azonos önmagával, a nem-Létben található meg. Ott ahol a legnehezebb megtalálni. Csak az a náció találja meg, melynek mindig valami nehéz dolog marad az identitás őrzése. Mindig a nem-Léttel szemben őrzi, mert a nem-Léttel szemben megtartani valamit az a legnehezebb.

Ma a minél könnyebb identitásőrzés a cél, a hozzá való jog a fő követelmény, mely megkönnyíti az identitásőrzést. Csak el kell menni autonómiás, székely zászlós tüntetésre és kész is van az identitásőrzés. Kényelem, szórakozás az egész. Sokan azt hiszik, mekkora kurázsi ez. Paul Tillich, evangélikus teológus írja, hogy az igazi bátorság ideálja nem a barbár bátorság ideálja, mert az erőfecsérlő. Hiányzik belőle, ami a görögöknél, még meg volt, a nem-Léttel való szembesülés vállalása, a szorongás a nem-Léttől, mert a Létnek értéket csak az tulajdonított, ki ezt kiállta.

A görög bátorság ideállal szemben, a nehéz zsidónak lenni ideállal szemben, a kényelem, a könnyű, csak el kell menni kurázsija, mely autonómiatűntetésen jelenik meg, székely zászlós tűntetésen, szellemi lustaság, szellemi önfeladás. Mely Jézus mondásának fényében, egyetemes. Minden közösség csak akkor tudja megőrizni identitását, ha azt a nem-Léttel szemben nehéz megőrizni, ha a nem-Létben találja meg, mint benne rejlő teljességet. Mert minden teljesség archetípus ott rejtőzik és csak úgy lesz képpé, ha „gyöngyhalász” módjára a bátrabbja lemerül, hogy felhozza. Minden lemerülés a nem-Lében való végleges elmerülés kockázatát hordja magában. A mozgás vertikális – le és felmozgás – ami egy átalakító folyamat, az archetípust képpé, képekké alakítja át, a tudat számára befogadhatóvá differenciálja, érzékelhetővé teszi, a felhozatal, a tudatba emelés által.  A gyöngy, mit felhoz az nem más, mint a látható szimbólumban megnyilvánuló archetípus. A kollektív tudattalan mélységeiből kiemelt, a tudatba emelt teljesség kép.

A gyöngy teljesség szimbólum, valami egészre utal. Identitása annak van, mi egész, teljes. Ezért van az, hogy a nemzeti identitás képi alapjai, és ez a legfontosabb, a teljességet, az egészet jelölő szimbólumok. Ami, attól lesz teljesség szimbólum, hogy a legfőbb teljességre utal, a transzcendenciára. Egy kattintás ide a folytatáshoz....