Rendszerváltásról a rendszerváltástól

Bevezetés
Ma már tudjuk, hogy Nagy Imre hivatalos újra temetését titkosszolgálati módszerekkel felügyelték, a temetésen résztvevőket megfigyelték. Rendszerváltást követően Antall József miniszterelnök látványosan szidalmazta a múlt rendszert és annak vezetőit, mialatt a volt pártfunkcionáriusok zavartalanul szivárogtak a gazdasági szféra vezető beosztásaiba. Ez volt az ejtőernyős korszak.
Antall József ’beszervezett’ lett volna? Egyesek szerint Rajnai Sándor volt AVH ezredes későbbi orosz nagykövet volt a beszervezője. Sokan állítják, Antall József Horn Gyulával is megegyezett, hogy a szócsatákon kívül nem piszkálják egymás köreit. (’lopni és lopni hagyni’ korszak – olaj ügy, horvát fegyver üzlet stb).
Ma már tudjuk, hogy a rendszerváltás a volt kommunista keménymag politikai hatalmának gazdaságivá alakításáról szólt. Ez a keménymag nem Kádár köreihez, hanem a volt AVH-s ill. az orosz KGB-vel szoros kapcsolatban levő elhárításhoz kapcsolódott. Ezt a tényt látszik alátámasztani, hogy a rendszerváltás óta Orbán Viktort kivéve mindegyik miniszterelnök valahogy kötődött ezen szervekhez. Antall Józsefet beszervező tisztje ill. az a Horn Gyula befolyásolhatta, aki az 56-os események alatt AVH-s tisztként harcolt a forradalom leveréséért. Medgyessy Péter volt elhárító tisztet az Apró klán segítette hatalomra a szélhámosságairól ill. gazdasági bűncselekményeiről elhíresült Gyurcsány Ferenccel és a gátlástalanságával kilenc embert öngyilkosságba kergető Bajnai Gordonnal együtt. Elgondolkodtató tény, hogy a Nagy Imre kivégzésében főszerepet játszó, sokak szerint Kádárt is megfigyelő Apró Antal alapította klán a rendszerváltás óta 3 miniszterelnököt adott az országnak.

A rendszerváltást követően tehát a gazdaság irányítói még inkább politikai alapon lettek kiválasztva, ami felerősítette a kontraszelekciót és az ebből következő dilettantizmust. Az ország számára ez végzetesnek bizonyult. Fontos momentum, hogy 1981-től jelen van az IMF, aminek adósság csapdája nem feltétlenül szolgálja az adott ország érdekeit. Mivel a volt kommunista keménymag köré épülő MSZP gazdasági ügyekben járatlan volt, az ország ideális célponttá vált. A privatizáció során a magyar állami vállalatok és értékesíthető vagyon túlnyomórészt MSZP-hez kapcsolódó személyekhez ill. külföldi befektetőkhöz kerültek. Horn Gyula privatizációs és Bokros csomagos korszakát az ’osztogatás és fosztogatás’ jellemezte. Az ország vagyonának jelentős része került idegen kézbe, ill. tűnt el, míg az eladósodás és forint leértékelődés tovább nőtt. A felvett hitelek sok esetben ésszerűtlenül lettek felhasználva, nem magyar, hanem külföldi befektetői és értékesítési szempontok alapján, azaz a hitel jelentős része kicsorgott az országból.
A teljesítmény nélkül hozzáférhető szabad forrás a szakértelmet háttérbe szorította és megnövelte a személyes kapcsolatok jelentőségét. Burjánzott a korrupció és a politikai elit, elsősorban a gazdasági forrásokat birtokló MSZP egyre jobban összefonódott a bűnözéssel. (Az amerikaiak által körözött orosz maffia vezér Szergej Mogiljevics a kilencvenes években Budapestről irányította hálózatát, sőt emberei ’rendfenntartó’ szerepet is elláttak.) Az ’olajügyben’ szinte minden párt érintett volt, ami később a viszontzsaroláshoz teremtett stabil alapot. Princz Gábor is azzal vált ’sérthetetlenné’ hogy minden pártnak ’juttatott’.

A kisajátítások zavartalan lebonyolításához szét kellet zúzni a múlt rendszerhez kötődő étékrendeket, Kádár Jánost egyszemélyi felelőssé téve az 56-os eseményekért és szocializmusáért. A rágalomhadjárat paradox jelenségek sorozatát produkálta. Míg egyik oldalról Kádár szocializmusát szidalmazták, a másik oldalon Horn Gyula egykori AVH tisztet miniszterelnökké nevezték ki, Gyurcsány Ferenc pedig 2006 október 23-án brutálisan verette szét a hazudozásai miatt tüntető tömegeket, miután ájtatosan emlékezett meg az 56-os megtorlások áldozatairól, a biztonsági okok miatt lezárt üres nézőtér előtt. (Gyurcsány a véres eseményt követő napokban méltatta a brutális rendőri intézkedést, amit az egyre nyilvánvalóbb törvénytelenségek miatt később titkosítottak.)

A politika és szervezett bűnözés összefonódása a harácsoló pártok számára szükségszerűvé tette az igazságszolgáltatás szétzilálását, melynek veszélyére Tonnhauser László a rendőrség szervezett bűnüldözéssel foglalkozó részlegének vezetője hívta fel először a figyelmet még a 90-es évek elején (nem sokkal utána nyugdíjazták).

A külföldi vállalatok térnyerésének könnyítését hivatott elősegíteni a nemzeti tudat szétverése, mely a nemzeti jelképek és a magyar nép lejáratásában a külföldi befektetők misztifikálásában nyilvánult meg (az etnikumi kártya kijátszása is a nemzeti egység gyengítésének irányába hatott)

Tárgyalás
A tárgyalás sok esetben elmaradt. Máté László volt MSZP-s pénztárnok, Princz Gábor, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Kóka János gyarapodása nyugatabbra letöltendő börtönbüntetést kóstálna. A politika romlottsága átitatta a társadalmi rétegeket súlyos erkölcsi károkat okozva. A tartalom nélküli felszínesség versenyképtelenné tette a hazai vállalatokat, és az oktatásban is egyre súlyosabbak problémákat gerjesztett. A szétvert igazságszolgáltatás a közösségi érdekeket kijátszó nyerészkedőknek kedvezett, ami tovább rontotta a magyar vállalatok versenyképességét. A korrupciót és jogtalan vagyonosodást segítette a vagyonok külföldre mentésének lehetősége is. Azon felül, hogy az offshore cégek sok esetben ellehetetlenítették a gazdasági visszaélések szankcionálását, jelentős forrástól is megszabadították a magyar adóhatóságot és pénzintézeteket. Egyes becslések szerint 20 ezermilliárd Ft felettire tehető a kimentett vagyon értéke. Az igazságszolgáltatás szétverése következmények nélküli társadalmat eredményezett.

A liberalizmus a társadalmi struktúrákban okozta talán a legnagyobb kárt. Vállalati szinten felértékelődött a rokoni baráti kötelék, a helyezkedés és furkálás, társadalmi szinten a gátlástalanság. A hatalommal történő visszaélések súlyos csapást mértek a közerkölcsre, de a közbiztonságra is.

befejezés
Bajnai Gordon a napokban kijelentette, hogy Horn Gyula idején az MSZP merte vállalni a szigorítások felelősségét, és a párt most is meri tehát 2 : 0 –ra vezetnek. A meccs jelenlegi állása Bajnai szerint tehát MSZP : Lakosság , 2 : 0. Kétszer pusztították le az országot, és kétszer szorongatták meg a lakosság nyakát büntetlenül. Horn Gyuláék gólját a privatizációs középpályások, Suchmann Tamás és Kocsis István készítette elő, majd Bokros szaggatta szét a lakosság szociális hálóját bomba góljával. Annyira brutális gólt lőtt Bokros, hogy Horn is megijedt tőle és mindjárt le is cserélte. A mostani gól előkészítését Gyurcsány Ferenc végezte, aki a partjelzők becsapásával került pályára. A meccs érdekessége, hogy Orbán Viktor végig úgy támadta, hogy közben gondosan ügyelt arra, hogy még véletlenül se érjen a labdához. Amikor Gyurcsány már a kapust is kicselezte, újabb váratlan fordulat történt. Gyurcsány leszaladt a pályáról és Bajnai Gordont küldte be maga helyett. A bírók meglepődtek az eseten, mert szokatlan, hogy egy játékos maga helyett küldjön be valakit. Miután az MSZP kispadjáról meggyőzték őket, hogy majd utólag úgy papíroznak mindent mintha ők küldték volna be Bajnait, a bírók tovább engedték a meccset.

Jelenleg Bajnai és a toldozott-foltozott háló közt senki sincs. Ez lenne a meccs vége?

Across