Politaktika.hu

Börtönbüntetés az amerikai rendőrség filmezéséért

A fényképezés nem bűncselekmény.

Chris Arsenault írása alapján

Az amerikai rendőrség letartóztatta a 25 éves Anthony Graber-t a marylandi légvédelem őrmesterét, mert filmre vette, majd feltöltötte a Youtube-ra , ahogy egy civil ruhás rendőr pisztollyal a kézében leszállítja a motorjáról.
Graberre ezért elméletileg 16 éves börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság, mármint nem a gyorshajtásért, hanem a rendőrséget rossz fényben feltüntető videó közzétételéért.

A bukósisakba épített kamera persze nem a rendőri túlkapások leleplezésére, hanem motoros mutatványok rögzítésére szolgál. A felvételen egy civil ruhás rendőr ugrik ki egy civil autóból, majd pisztollyal a kezében erőszakos hangon felszólítja Graber-t, hogy szálljon le a motorkerékpárról. A képsorok érthetően nem pozitív képet sugallnak a rendőrségről.

A Youtube-on történt megjelenést követően a rendőrség razziát tartott Graber otthonában, számítógépeit elkobozták, őt magát pedig börtönbe zárták.

”Az ügy kritikus a demokrácia védelme szempontjából, mivel nem hiszem hogy szabad országról beszélhetünk akkor, amikor hivatalos személyek büntető eljárást folytathatnak olyan emberekkel szemben, akik lefilmezik, hogy mit csinálnak velük,” mondja David Rocah, az Amerikai Polgári Szabadság Egyesületének marylandi jogásza, Graber bírósági képviselője.

Graber korábban nem volt letartóztatva, de a mostani illegális lehallgatásnak feltüntetett tettével akár 16 év börtönbüntetést is kaphat.

”Ez az ügy a rendőr, a köztisztviselő védelméről szól, az újságírói vizsgálódások ellen,” kommentálja az esetet Steve Rendall, a ’Szabad és Pontos Jelentések’ (FAIR) szervezettől.

Grabert a lehallgatási törvény alapján tartóztatták le, ami megtiltja, hogy beleegyezés nélkül szóbeli kommunikációt rögzítsenek. A törvény viszont nem tesz említést a videofelvételekről, és nem a ’hétköznapi’ szövegkörnyezetre, hanem a magánjellegűre vonatkozik, magyarázza Rocah.
A videón rögzített esemény pedig közterületen történt, közügyként, amit nem kellene titkosíthatóvá tenni.

A lehallgatási törvényt csak Mryland államban alkalmazzák magán beszélgetésekkel kapcsolatban.

Más államokban, például Floridában, Illinoisban vagy Massachusettsben hasonló jogszabály csak az újságírókra vonatkozik.
Carlos Miller újságírót például azért tartóztatták le 2007-ben Floridában, mert lefotózta egy asszony letartóztatását.
”Azt mondták [a rendőrök] hogy hagyjam el a területet, mivel ’magán ügyről’ van szó. Erre én azt válaszoltam, hogy ez közút. Átkísértek az utca túloldalára és mondták, hogy menjek tovább. Jogom volt ott maradni és fotózni. Letartóztattak,” meséli az akkor történteket Miller.

Millert különböző vétségekkel vádolták, de végül a bíróság felmentette.
Az újságíró az eset után blogot nyitott ’A fényképezés nem bűncselekmény’ címmel.

”Ezen törvények valódi oka az emberek elrettentése a filmezéstől,” magyarázza Rendall.
Az újságírók megfélemlítése túlmutat az USA határain.
Idén februárban a ’Guardian’ számolt be arról, hogy Angliában a rendőrség 8 óráig tartott fogva egy férfit, mert Accrington városban fényképeket készített a karácsonyi ünneplésről.

Iránban a választások utáni zavargásokkor az egész ’hagyományos’ médiát kiiktatták.
A világ csak az interneten keresztül értesülhetett az eseményekről.

Graber esete végső soron a szélesedő médiatrendek és a hatalomgyakorlás konfliktusára világít.
A technológiai fejlődés megnehezíti az állami kontrollt az információáramlás felett, ezért az USA és más országok kormányai megpróbálják megtörni a független újságírókat.
”A múltban a sajtószabadság azok kiváltsága volt, akik az újságokat, Tv állomásokat és más főbb kimeneti csatornákat birtokoltak,” magyarázza Miller.

Mára azonban az információ sokkal diffúzabbá vált; a hozzáférhető technológia miatt könnyebb rögzíteni a történelmet.
A közvetlen bizonyíték a legjobb módja a hatalom gyakorlóinak elszámoltatására.
És pontosan ez az, amiért egyesek nem akarják, hogy rögzítsék tetteiket.