Orbán Viktor nem kér bocsánatot

Alapvetően nem volt miért bocsánatot kérnie Orbán Viktornak Petrétei Józseftől, hiszen maga a miniszterelnök ismerte el, hogy szeptember 17-18-án végig kapcsolatban volt a rendőrséggel és utasításokat is adott. - Miért lett volna ez másképpen október 23-án – kérdezte a Fidesz elnöke kedden az egyik kereskedelmi csatornán.

Három napon belüli bocsánatkérésre szólította fel az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Orbán Viktor, amiért azt állította, hogy október 23-án a rendőrség politikai parancsra cselekedett. Ezt a politikus újra megismételte korábbi kijelentését. - Az a véleményem, hogy Magyarországon 2006. október 23-án a rendőrség politikai nyomásra és utasításra hajtott végre saját polgáraival szemben brutális rendőri akciókat - fogalmazott a pártelnök. Orbán szerint az előre hozott választások jelentik a megoldást Magyarország bajaira, de ez meglepő annyiban, hogy több párttársa viszont nyilvánosan is kijelentette, hogy erre semmilyen reális esély sincs. A Fidesz prominense elmondása alapján azért esett a választás az Erzsébet-híd pesti hídfőjére a március 15-ei rendezvénnyel kapcsolatban, mert ez a helyszín van a legközelebb a Petőfi szoborhoz. Orbán Viktor kitért a Fidesz nagygyűlésein is megjelenő Árpád-sávos zászlókra is. - Az nem nyilas zászló, ez egy tévedés. A nyilas zászló az úgy festett, hogy az Árpád-sávos zászlóba nyilas keresztet rajzoltak. Ilyen zászlót én nem látok ma a magyar köztereken, ami nagyon helyes, mert egyébként szerintem ez bűncselekmény volna, önkényuralmi jelképet szimbolizálna – mondta.

A két zászló összekeverése valóban olyan hiba, mintha ha a magyar zászlót "lerákosistáznánk", hiszen a piros-fehér-zöld zászló - egy búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot, valamint a csúcsán vörös csillagot ábrázoló - címerrel volt ellátva a Rákosi korszakban.

Az Orbán Viktorral készült interjú részletei, valamint Gyurcsány Ferenc tavalyi kijelentése a rendőrségi utasításokkal kapcsolatban itt tölthető le.

A kordonbontással kapcsolatban az eljárás első lépéseként a bíró a napokban a legfőbb ügyészen keresztül már kérte az Országgyűlés mentelmi bizottságát is, hogy döntsön az érintett fideszes képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről. Szijjártó Péter a Fidesz szóvivője megerősítette, hogy vállalják tettük következményeit és lemondanak mentelmi jogukról. Mint ismert február 2-án a legnagyobb ellenzéki párt országgyűlési és európai parlamenti képviselői lebontották a Kossuth teret körbevevő kordont. A Budapesti Rendőr Főkapitányság rendzavarás és garázdaság miatt feljelentést tett a bíróságon, de a beadványt a testület először elbírálásra alkalmatlannak" , valamint hiányosnak minősítette

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy a Magyar Nemzet megkeresésére, Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára, elismerte, hogy nem rendelkezik teljes körű, úgynevezett jogi szakvizsgával. De az államtitkár az utóbbi időben számos komoly szakmai felkészültséget igénylő jogi kérdésben nyilvánított szakmai véleményt. Fontos tudni, hogy csak e teljes jogi szakvizsga letételét követően lehet valaki Magyarországon ügyvéd, ügyész, bíró, jogtanácsos vagy közjegyző.

Előzmények:

A kordonbontás nagy vesztese: Gyurcsány Ferenc
Hiába akarta a miniszterelnök, hogy reform magyarázatairól szóljon a média, ha nem hagyott bejáratot a kerítésen. Egyes vélemények szerint egy zseniális lépés volt a Fidesz képviselőitől a kordon lebontása. Alapvetően nem kellett tartaniuk attól, hogy megismétlődhet az a baleset, mint Révész Máriusszal, akinek semmibe vették a mentelmi jogát a rendőrnek látszó személyek – hiszen amíg azonosító, jelvény és rangjelzés nélkül intézkednek addig nem lehetünk biztosak benne, hogy rendőrökről van szó – és tavaly október 23-án, Budapesten, az Astorián megverték.