Súlyos válságban a magyar kormány
Orbán Viktor kormánya nem csak a rossz döntései miatt alkalmatlan egy ország irányítására, hanem mert utólag is képtelenek megérteni, miért voltak rosszak a döntéseik.
Magyarország gazdasági válságát a kormány belső válsága súlyosbítja.
A helyzet azért kritikus, mert mialatt hárítani kéne az EU agresszív és összességében következetlen gazdaságpolitikájának csapásait, a Fidesz rossz döntéseivel egyre inkább szembe kerül a magyar társadalommal is. Orbán Viktor így kétkulacsos politikát kénytelen folytatni és csak idő kérdése mikor ül a székek közé. Sajnos az országot is magával ránthatja.
Az EU láthatóan ki akarja használni a kormány gyengeségét, és elsődleges célja az országból való zavartalan pénzkipumpálás további biztosítása. Ezt célozzák azok a törekvések, melyekkel a Magyar Nemzeti Bankot próbálják távol tartani a kormány ellenőrzésétől, ami a pénzkimentések okozta veszteségek ismeretében abszurd, ahogy az is, hogy Brüsszel kiemelt problémának tekinti a túlzott javadalmazások korlátozását a bank vezetőit illetően.
Másrészről viszont az EU próbálja megvédeni a magyar társadalmat az Orbán kormány diktatórikus intézkedéseitől.
A kormány parttalanná vált. Külföldi szövetségese nincs és a hazai társadalomtól is egyre inkább elidegenedik.
Magyarország hitelfüggősége jórészt az EU és IMF szándékos eladósító politikájának köszönhető.
Az ésszerűtlen és túlméretezett beruházásokon elsősorban nyugati társaságok nyerészkedtek. Az autópálya gazdaságtalan és méregdrága kivitelezésétől a MOL részvények vásárlására elherdált horribilis IMF hitelkeretig mindenhol tetten érhető a befektetői nyerészkedés és a hitelfüggőség fenntartására való törekvés, kihasználva a magyar kormány dilettantizmusát és korrumpálhatóságát.
Nem a folyamatosan szegényedő magyar lakosság, hanem az EU pocsékoló pénzkihelyezési stratégiája és a magyar politikusok dilettantizmusa a felelős az eladósodásért.
Az elkótyavetyélt pénzek lakosságon történő behajtása megpecsételheti a magyar nemzet sorsát.
Orbán Viktor két ok miatt alkalmatlan a feladatára. Egyrészt szakmailag kevés, amit alátámaszt kormánya tehetetlensége és katasztrofális gazdasági ill. politikai döntései. Másrészt nem támadhatja az EU-t az ország szándékos tönkretételével, hiszen abban közreműködőként maga is részt vett.
Csak olyan felkészült politikusok és közgazdászok tudják megvédeni a magyar nép érdekeit, akik kimaradtak az elmúlt 20 év disznóságaiból.
Schmitt Pál ügye tovább súlyosbítja a Fidesz válságát, és csak tetézi a bajt, hogy a jelek szerint a köztársasági elnök csúsztatásokkal próbálja tisztára mosni magát.
Aki elolvassa a HVG cikkét és ránéz az egymás mellé helyezett forrásmű és Schmitt Pál dolgozatára az kapásból láthatja, hogy tükörfordításról van szó, anélkül hogy tudna franciául.
(tagolások, bekezdések és évszámok alapján). A cikk írója 180 ilyen oldalt említ.
A Wikipédia plagizálásként határozza meg ”azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti.”
Schmitt Pál a disszertációja végén szerepelteti ugyan a forrásműveket, de a dolgozatában érthető okok miatt nem jelöli azt a 180 oldalt, ahol ezeket idézte. Shmitt Pál arról is beszámol, hogy a szerző örült amikor megtudta, hogy művét egy olimpiai bajnok használta fel disszertációjához. Erről persze csak ő tud, ami engedélynek így nagyon kevés.
Az utólagos forrásemlítés csak akkor mentesíthet a plagizálás alól, ha a falhasznált anyag nem képezi az eredeti szerző szellemi termékét. 180 oldalnál ezt nehéz elképzelni. Hogy a konzulense és opponense elfogadta disszertációját, csak azt sejtetik, hogy nem voltak tisztában az idézetek arányaival és súlyával. Az egyetemet persze nem mentesíti a felelősség alól, hogy palira vették őket.
A konzulens, és opponens esetleges javadalmazása a bírálásért irreleváns, tehát érthetetlen Schmitt Pál ez irányú csúsztatása. Ez az ügy nem róluk szól.
Új fejlemény, hogy a plágium ügyet az egyetem kivizsgáltatja. Függetlenül attól, hogy a Scmitt Pált korábban már védelmező Tóth Miklós dékán által létrehozott bizottság mit állapít meg, egyértelmű hogy Schmitt Pál plagizált, azaz más szerző művét sajátjaként adta elő. A bizottságnak viszont azt feltétlenül szem előtt kéne tartani, hogy itt nem csak Schmitt Pál, hanem az általuk képviselt intézmény hírneve is tét.
Scmitt Pál jogi végzettséggel nem rendelkezik, és feltehetően jogi és etikai értelemben most sincs tisztában azzal amit tett, vagy tesz. A köztársasági elnök az alkotmányosság és jogállamiság egyik legfontosabb garanciája. A tény hogy Magyarországon ezt a funkciót szakirányú végzettség nélküli személy láthatja el, önmagáért beszél. A mód, ahogy védeni próbálja magát, pedig botrány.
Hogy ez a személy az alkotmányosság védelme helyett új alaptörvények összeeszkábálásában működik közre, a jelenlegi magyar valóság abszurditása.
Orbán Viktor kormánya nem csak a rossz döntései miatt alkalmatlan egy ország irányítására, hanem mert utólag is képtelenek felfogni, miért voltak rosszak a döntéseik. És nem csak színlelik hogy nem értik, hanem tényleg …