Beszéljünk 1956-ról és Kádárról!

Az 1956-os forradalom a mai napig lezáratlan fejezete a magyar történelemnek. A fiatalság félrevezetése hosszútávon eszkalálja ’56 ellentmondásait, gyűlölködéseit, mely megossza a társadalmat. A nemzeti összefogáshoz elengedhetetlen a forradalom és az azt követő korszak tisztázása.
--
Erővonalak, meglepő következtetések:
- Az ’56-os események alapjaiban az akkori korra jellemző nagyhatalmi hazudozásokra épültek, mely hazudozások végül magát a forradalom bukását is okozták (a hidegháború legsötétebb korszaka).
- A forradalmat kiváltó reformokat az oroszok indították, ill. annak ők biztosítottak szabad folyást Nagy Imre kinevezésével, majd Gerő és Rákosi eltávolításával egészen Nagy Imre kiugrási kísérletéig. Az oroszok elsődleges érdeke a reformok sikere volt, Nagy ’árulása’ után ezért fűzték be annak reformista társát Kádár Jánost.
- Az oroszok nem Kádár hívására jöttek be, hanem Szovjet döntés miatt (Kína, USA egyetértésével). Kádár eredeti 15 pontjában még az orosz csapatok kivonását szorgalmazta.
- Kádár sohasem rendelkezett teljhatalommal, az orosz befolyást csak tompítani tudta, megszüntetni nem. A katonai vezetést az orosz barát Münnichre bízták, Kádárt megfigyeltették, aki a megtorlásokat az áldozatok számának és az elvárások ismeretében csak tompíthatta, amennyiben módja volt rá.
- Kádárnak az orosz agressziót leplezendő ’bűnbak’ szerepet fel kellett vállalnia. Ez volt az ára az általa később megvalósított reformoknak, és hogy megmenekült Nagy Imre sorsától.
(Az ellenkormány alakítására történt felkérést orosz források szerint először elutasította, csak Rákosiékkal való fenyegetés után fogadta azt el. Az akció titkossága miatt nemleges válasza esetén az oroszok már nem engedhették volna el.)
- Október 28-án a forradalom győzött. Az Szovjet hatalom ezt követően a magyar legitim kormányt katonai erőszakkal távolította el, helyére fenyegetéssel és hazugságokkal meggyőzött bábkormányt állított. Az ok a nagyhatalmi katonai erő egyensúly veszélyeztetése volt (a beavatkozást az amerikai kormány is ’jóváhagyta’). Ürügyként a forradalom győzelme után kibontakozó anarchia (amit ellenforradalomként értelmeztek), és a kormány tehetetlensége szolgált.

Összegzés: Nagy Imre kormányának bukását (melynek Kádár is tagja volt) annak gyengesége és a nagyhatalmi politika végzetes félreértelmezése okozta. A forradalom győzelmét követő ’anarchia’ elfojtása után a reformokat az oroszok Kádárral végeztették el. (Ami később mintát adva az orosz reformistáknak -Gorbacsovval az élen – nagyban hozzájárult az orosz kommunista hegemónia összeomlásához.)
--
Kádár keményen kijárta az élet iskoláját, baloldali szélsőségmentes elvein nem változtatott sem Horthy sem Rákosi börtöne, s mint később kiderült, az orosz kommunista diktátum sem.
Viszonylagos jólétet és szabadságot, teljes foglalkoztatottságot, és rendet biztosított. A ’70-es évek közepéig az ország önerőből fejlődött, eredményeit a kapitalista országok is elismerték (víg barakk).
Kádárt függősége miatt nehéz megítélni. Nem lehet megmondani, mi lett volna, ha szabad kezet kap. Az viszont valószínű, hogy az orosz barát Münnichel rosszabbul járt volna az ország.
Bár Nagy Imrét az oroszokhoz hasonlóan Ő is árulónak mondta, sorsa szorosan kötődik hozzá, mert a Nagy Imre által elkezdett majd közösen fojtatott reformokat végül Ő fejezte be. A forradalom anarchikus túlkapásait ellenforradalmi megnyilvánulásnak vagy bűncselekménynek ítélte (ezzel sokan vannak ma is így). Hogy a vérbírákra volt –e vagy lehetett –e ráhatása nehéz megítélni, bármilyen ezzel kapcsolatos adat fontos lenne az ’56-os korszak korrekt lezárásához.

A kádár korszakban voltak rendőrségi és politikai túlkapások, de azok léptékeikben elmaradtak a korábbiak vagy akár a maiak brutalitásától, és nemzetközi összehasonlításban is a ’szelídebbek’ közé tartoztak (ld. Youtobe vagy amerikai fogolykínzások, agyonverések).
Kádár korszaka fölött eljárt az idő, onnan tovább kellett lépni, és az országnak megadatott a lehetőség, hogy  ismét szabadon döntsön sorsáról. Léphettünk volna, de megbotlottunk.
A Kádár éra köpködése miatt nem láthatjuk annak tükrében, hogy a botlás után mekkorát estünk. Ideje lenne letisztítani a tükröt.
A forradalom igazi vérbetipróinak a forradalmárok kivégzésében önként szerepet vállaló orosz barát árulóknak és azok fizikai és szellemi utódainak létérdeke, hogy Kádár Jánosra hárítsák saját bűnüket (Horn Gyula, az Apró Antal fizikai és szellemi örökösének tekinthető Gyurcsány Ferenc stb.). Ne hagyjuk magunkat becsapni!
--
Rideg történelem
’Sötét felhők egybe gyűlnek (A forradalmat közvetlenül befolyásoló külső körülmények.)
- 1953- Dulles amerikai külügyekért felelős államtitkár megalázónak érezvén az addigi ’containment’ politikát (a szoc. blokk terjeszkedésének megakadályozása) rádió beszédben meghirdeti a felszabadítási (liberate) politikát, segítséget ajánlva a kelet európai országoknak az orosz iga lerázásához. A kommunizmus és kapitalizmus közti hidegháború a kölcsönös hidrogén bomba robbantásoknál tart.
- 1953- Meghal Sztálin. Helyét Nyikita Hruscsov veszi át, aki a reformok híve. A Szovjetúnióban jelentős politikai átrendeződés kezdődik, politikai foglyokat engednek szabadon. (Sztálin egyik fő bizalmasát Beriját kivégzik). 1956 –ban Hruscsov elmondja a Sztálini személyi kultuszt leleplező híres ’titkos beszéd’-ét
- 1955- A NATO-ra válaszul létrejön a Varsói Szerződés melynek Magyarország is tagja lesz. Ausztria semleges demilitarizált övezetnek nyilvánítja magát.
- 1956- Júniusban lengyel munkás megmozdulásra kerül sor, melynek leverésénél több munkás meghal (Poznan). Októberben a lengyel reform követelések egy részét teljesítik az Oroszok.
- 1956 október 29-én angol, francia és izraeli csapatok megtámadják Egyiptomot. Kirobban a Szuezi válság ami orosz érdekeket sért.
- október 30- Moszkvában Hruscsov és Zsukov marsall a csapatok magyarországi kivonásáról döntenek. A döntéssel Mao Cetung is egyetért. (bár Hruscsov nem kedvelte, Mao szavának súlya volt a Kremlben)

- október 31- Eisenhower dicsérően beszél a magyar népről, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az új magyar kormányt nem tartja szövetségesének és nem ad katonai segítséget, mintegy áldását adva az oroszok katonai beavatkozásra.
Moszkvában vélhetően a magyar Varsói szerződésből való kilépési szándék miatt megváltoztatják a korábbi döntést, és a forradalom leverése mellett döntenek. A változásban szerepet játszik a Szuezi- válság kirobbanása. Mao Cetung is változtat álláspontján és a beavatkozást sürgeti. A Magyar forradalom sorsa megpecsételődött.
--
nem félnek és nem szeretnek’ (A forradalmat közvetlenül befolyásoló belső okok.)
- A II. világháborút követően Magyarországot 300 millió $ megfizetésére kötelezték. Rákosiéknak vissza kellett utasítaniuk a Marshall segélyt, ezért a háború által szétrombolt ország különösen nehéz gazdasági helyzetbe került. Tetézte a bajt, hogy a kormány a szovjet modell erőltetésével az ország gazdaságát egy idő után stagnálásra, az embereket romló életszínvonalra ítélte, ami általános rossz közérzetet eredményezett. Gyakori volt az élelmiszer hiány, amin orosz mintájú kényszerintézkedésekkel próbáltak enyhíteni (erőszakos kolhozosítás, élelmiszer elkobzás jegyrendszer stb.).
- A lakosság megfélemlítése. A hírhedt ÁVH ezreket hurcolt, kínzott vagy ölt meg politikai alapon sokszor hamis vádak alapján (kulák és egyéb perek). Maga az ÁVH alapítója, Rajk László is koholt vádak alapján (koncepciós per) lett kivégezve, tehát a gépezet saját embereit sem kímélte. (Rajk László elvhű kommunistaként Rákosi Mátyást éltetve halt meg. Kádár Jánost megrendítette a kivégzés, melynek eredményeként hamarosan Ő is börtönben került.)
- Sztálin halála után 1953-ban a Moszkva támogatását élvező Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki Hruscsovhoz hasonlóan politikai amnesztiát hirdetett, felszámolta az internáló táborokat, és demokratikus, életszínvonal emelést célzó reformokba kezdett. Később Rákosi megakasztotta a reformokat és Nagyot 1955-ben eltávolíttatta hivatalából. 1956 julius 18-án Hruscsov ’titkos beszédét’ követően Rákosit az oroszok lemondatták és a sztálinista Gerő Ernő lett a főtitkár.
- 1955- Reform kommunista értelmiségiek létrehozták a Petőfi kört, ami Nagy Imre reformjait támogatta. Később az egyetemisták szabad választási követelésükkel túlmutattak a kör tevékenységen, aminek jelentősége így már október 23. előtt szertefoszlott .
- 1956 szeptember 17 után felerősödött a Magyar Írók Szövetségének tevékenysége, ami Nagy Imre visszatérését szorgalmazta. Lenini elveket és szocialista reform elképzeléseket tartalmazó ’Hét pontjukon’ azonban a diákok követelése túlmutat, ezért a forradalom folyásában nem válnak jelentős tényezővé.
Összességében megállapítható, hogy az egyetemisták által megfogalmazott 16 pont tartalmazta a legradikálisabb követeléseket, melyek tartalmukat tekintve szocialista reform-követelések voltak.
Ezen követelések jelölték a forradalom kezdeti irányát.
--
Az ’56-os események sodrásában.
- október 23-án a diákok (MEFESZ) a Bem szobornál felolvassák 16 pontjukat. Szocialista(!) reform követeléseik többek között a szovjet csapatok kivonását, az ’alulról jövő’ választások szorgalmazását, gazdasági és jogi igazságtételt, a nagyobb szólásszabadság és humánusabb életkörülmények biztosítását tartalmazta. A Bem szobortól a 20 -50 ezer fő vonult békésen a parlamenthez ahol Nagy Imre este kilenckor reformokat ígér, majd hazaküldi az időközben kb. 200 000 főre duzzadt békés tömeget.
Gerő Ernő este 8 órakor a rádióban csőcseléknek minősíti a felvonulókat ami nagy felháborodást vált ki. Az események a Sztálin szobor ledöntésébe torkolltak. Időközben a rádiónál az ÁVH-sok megakadályozzák a tüntetők követeléseink beolvasását és a tömegbe lőnek több embert megölve. A kiérkező katonák egy része átáll a tüntetőkhöz. Itt szereznek először fegyvert a felkelők. A tömeg megvadul, kitör a forradalom. Gerő Ernő Szovjet katonai segítséget kér.
- október 24-én tankok érkeznek Budapestre a parlament elé és a fő közlekedési csomópontokhoz. Fegyveres forradalmárok barikádokat emelnek és orosz tankokat foglalnak el. Nagy Imre felváltja Hegedűs Andrást a miniszterelnöki székben. Nagy Imre betiltja a gyülekezést és statáriumot hirdet. Felszólít a harcok abbahagyására ill. ígéretet tesz a reformok folytatására. A felkelők azonban folytatták a harcot ill. esetenként barátkoznak a szovjet katonákkal. Délután a Szabad nép székházában ÁVH-sok fegyvertelen tüntetőket lőnek agyon. A forradalmárok dühe ellenük fordult.
Szovjet utasításra Gerő posztját Kádár veszi át, aki még aznap este ellenforradalomnak minősíti a felkelést.
- október 25-én az oroszok által visszafoglalt rádióban bemondják, hogy az ellenforradalmat leverték. Ezt követően az ÁVH-sok a parlament előtti békés tömegbe lőnek. Magyar fegyveresek viszonozzák a tüzet mire a jelenlevő orosz katonák lőni kezdenek mind a tömegre, mind az ÁVH-sokra (61-en halnak meg). Kádár János a népet az ellenforradalmárokkal szembeni fellépésre ösztönzi, de a 23-i megmozdulást becsületesnek nevezi. Nagy Imre is ellenforradalomról beszél és fegyver letételre szólít fel büntetlenség ígérete mellett.
- október 26-án a kormány amnesztiát ígér azoknak, akik este 10 óráig leteszik a fegyvert. A Corvin-közben abbamaradnak a harcok, de a szűk utcákban tovább folynak. - október 27-én éjjel Nagy és Kádár arról győzködi az oroszokat, hogy vonják ki a csapataikat.
- október 28-án orosz kezdeményezésre kiújulnak a harcok a Corvin-köznél, de a forradalmárok ellenállnak. Délben a kormány tűzszünetet és amnesztiát hirdet, valamint elfogadja a forradalmárok követeléseit. Az ÁVH-t feloszlatja, a felkelést demokratikus megmozdulásként deklarálja. Ezt követően Maléter Pál kormány csapataival átáll a Covin-köziek oldalára. A kormány megszűnteti a kijárási tilalmat, kezdeti lépéseket tesz a nemzetőrség felállítására. Gerő és sztálinista társai Moszkvába menekülnek. A forradalom győzött.
- október 29-én elcsitultak a harcok, forradalmi bizottságok alakulnak. Az orosz csapatok elhagyják Budapestet.
- október 30-án a köztársaság téren tűzharc a lakul ki az MDP pártház védelmére kirendelt AVH-s katonák és a téren átvonuló nemzetőrök között. Az épület elfoglalása után 9 AVH-s kiskatonát az épület előtt kivégeznek, holttestüket brutálisan meggyalázzák, amiről felvételek is készülnek. Mosonmagyaróváron is több mint 20AVH katonát ölnek meg ezen a napon.
Délután Nagy Imre bejelenti az egy párt rendszer megszűnését, és a karhatalom újjászervezését (a börtönből szabadult Király Béla tábornok vezetésével) a felkelők közreműködésével.
- október 31-én Nagy Imre bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek Magyarország Varsói szerződésből való kilépéséről és hogy az orosz csapatok megkezdték kivonulásukat az országból.
- november 1-én a kormány a csapatmozgásokból rájön hogy az orosz erők megszállásra készülnek. A berendelt Andropov nem árulja el a műveletek valódi célját. Este Nagy Imre bejelenti az ország semlegességét és elhangzik Kádár reggel rögzített beszéde melyben dicsőséges felkelésként említi a forradalmat. Közben Kádár Jánost Münnich Ferenc kíséretében Moszkvába viszik. A Kreml a háttérben már egyeztetéseket folytat szövetségeseivel a magyar forradalom leverésének részleteiről.
- november 2-án újabb csapatok érkeznek az országba. A kormány delegációkat szervez az ország semlegességének elismertetésére. Király Béla közben elkezdte Budapest védelmének megszervezését.
- november 3-án Nagy Imre új kormányt alakít, melynek távollétében tagja lesz Kádár János is. Délben egyeztetések folynak az oroszokkal a csapatkivonások részleteiről. A nemrég szabadult Mindszenty bíboros rádióbeszédében a kormányt bukott rendszer örököseinek titulálja és követeli az egyházi javak visszaadását. Este a Tököly laktanyában a KGB letertóztatja Maléter Pált több katonai szakértővel együtt.
- november 4-én reggel 5 órakor az ungvári rádióban beolvassák az oroszok által létrehozott és Kádár János által vezetett ellenkormány levelét a magyar dolgozó néphez. 5 óra 20 perckor Nagy Imre bejelenti, hogy Magyarországot orosz csapatok támadták meg. Ezt Követően Háy Gyula és felesége segélykérését sugározza a rádió. Nagy Imre és kormányának néhány tagja családjával a Jugoszláv követségre menekül. Reggel nyolckor a parlament védői megadják magukat, Bibó István miniszter, aki utolsónak maradt a parlamentben passzív ellenállásra szólítja fel a lakosságot.
Budapest szerte fellángolnak a harcok.
- november 7-én szovjet kísérettel a fővárosba érkezik Kádár János kormánya tagjaival.
Ezt követően folyamatosak az egyeztetések a kormány és munkástanácsok között. A sztrájkok december elejéig folytatódnak.
- november 23-án egy órára elnéptelenedtek az utcák, december 4-én több ezer gyászruhás asszony gyülekezik a Hősök terén. Később több városban is voltak hasonló tüntetések.
Az MSZMP december elején ellenforradalomnak nyilvánítja a felkelést és a későbbi megtorlásokban mintegy 400 embert végeznek ki és több mint 20 ezer embert bebörtönöznek.
Az első részleges amnesztia 1959-ben volt, majd 63-ban, és 600 főt a 70-es években engednek szabadon.

1956 november 10-ig körülbelül 2 500 magyar állampolgár és 722 orosz katona halt meg a forradalomban, ill. 200 000 honfitársunk elhagyta az országot.

1958 decemberében az ENSZ elítélte a magyar nép elnyomását és az ország megszállását, de egyéb érdemi lépés nem történt.

Az amerikai TIME magazinban az év embere 1956-ban a magyar forradalmár lett, 1957-ben viszont a forradalmat leverő Hruscsov.

Across