Balszemmel
Ne költsék a közpénzeket a pártokra! - Ne dőljünk be a politikai trükköknek! - Én, én, én
Minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.
Ne költsék a közpénzeket a pártokra!
Ne költsék a közpénzeket a pártokra! A pártok éljenek meg annyiból, amennyit híveik összeadnak! Nem könnyű, de a Munkáspárt a megmondhatója, hogy nem lehetetlen. Nem kapunk állami támogatást, mégis élünk. Ne nyugodjunk bele abba, hogy a politika sokak számára nem más, mint üzlet! Az államot törvényesen megcsapolják, és ez a pénz a baráti rendezvényszervező cégek, reklámirodák, médiavállalkozások zsebébe vándorol. Az Alkotmánybíróság a közel múltban reteszelte el a politikai pénzfolyás egyik ágát. Eddig ugyanis a parlamenti pártok - és csak ők - a pártoknak adott juttatás mellé még az alapítványaikra is kaptak pénzt. Nem is keveset, évi 1,2 milliárdot. Az Alkotmánybíróság azonban nem zárta el teljesen a csapot. A gondja ugyanis nem az volt, hogy lényegében magán célokra folyik el a közpénz, hanem az, hogy csak a parlamentiek kapják. Nos, mi nem fogunk amellett kardoskodni, hogy nekünk is jusson a zsákmányból. Mi azt mondjuk: közpénzt senkinek, egyetlen pártnak sem! Adjuk oda ezt a milliárdot is a sportnak. Ők megérdemlik, és jó helyen is lesz.
Ne dőljünk be a politikai trükköknek!
A harmadik politikai erő szerepe sokakat vonz. Nem nehéz felismerni, hogy a népeknek tele a hócipőjűk a parlamenti pártokkal, MSZP-vel is, Fidesszel is, a többivel is. A választásokon nyilván sokan lesznek, akik nem szavaznak az MSZP-re, de a másik oldalra se akarnak átmenni. Az MSZP az elmúlt két évtizedben sok becsületes, de naiv szavazót csapott be. Most már ez nem lesz olyan egyszerű. A Centrum, az MSZDP és a Vajnai féle párt most arra szövetkezik, hogy felfogják ezeket a szavazatokat és ezzel ismét nagy szolgálatot tegyenek az MSZP-nek.
A Centrumnak ebben van tapasztalata, hiszen 2002-ben kvázi harmadik erőként szálltak be, kaptak 3,9 százalékot, majd a végén odaálltak a szocik mellé. Az akkori elnökük, Kupa Mihály el is nyerte méltó büntetését. 2002 óta fáradhatatlanul tevékenykedik a MOL felügyelő bizottságának elnökeként. Jó állás, jó pénz. 2006-ban azonban az ötlet nem jött be, s meg kellett elégedniük 0,32 százalékkal. Az MSZDP is jól ismert, vezére Kapolyi László öregkorára vélhetően hobbiból ült be az MSZP színeiben a parlamentbe. Az a kis pénz aligha kelhet neki, lévén, hogy milliárdos. Vajnai úrék 2006-os pártját is van szerencsénk ismerni. 2006-ban azért kellettek az MSZP-nek, hogy megakadályozzák az igazi Munkáspárt sikeres szereplését. Vajnai úr ugyan nem kapott felügyelő bizottsági elnökséget, de egy állami vállalat, az MVM munkatársának egzisztenciális hátterével áll ki újra és újra a színre. Most is ez lesz a dolguk. Rejtély, hogy miért gondolják a nevezettek, hogy ezzel a háttérrel sikerül eredményes szövetséget összekovácsolni. Lehet persze abban bízni, hogy a szocliberál média már olyan mértékben elhomályosította a választókat, hogy ezt is beveszik. Mi a magunk részéről megígérjük, hogy éberek leszünk. Mindent megteszünk azért, hogy az ezernyi bajjal küszködő embereket felvilágosítsuk. Igen, meg akarjuk győzni őket arról, hogy a mi oldalunkra kell állniuk, ha változást akarnak Magyarországon.
Én, én, én
Gyurcsány múlt heti dolgozata az ország jövőjéről nem akármilyen olvasmány. Nem tudom, hogy végigolvasta-e a művet, amelyet állítólag maga írt. Az egész dolgozat egyes szám első személyben van: én, én, én, mintha más nem is lenne szerte a hazában. Ennyi erővel királyi többest is használhatott volna. Lehet, hogy ennek is eljön az ideje. Ahogyan mondani szokás, nem ezért nem szeretjük, hanem a mű tartalmáért. Gyurcsány olyan tervet vázol fel, amelyet csak akkor lehetne megvalósítani, ha egy ország állna mellette. De mint tudjuk, az ország nem áll a miniszterelnök mellett, sőt a parlamenti többség is kétséges. A dolgozat fő baja, hogy figyelmen kívül hagyja a valóságot. Magyarországon ugyanis az a gond, hogy kilenc millió ember rosszul él, és maximum egy millió mondhatja, hogy neki jó. Lehetne ezen változtatni, de ehhez a terhekben mindenkinek kellene osztoznia. Gyurcsány nem akarja gazdagokat, a multikat megadóztatni, hanem a kilenc millió egyébként is kiszolgáltatott emberről akar újabb és újabb bőröket lehúzni. Arról már nem beszélek, hogy az ország boldogulását változatlanul a multiktól várja. Ez pedig elhibázott és káros politika. Gyurcsány dolgozatával egyet lehet tenni: kidobni, és vele együtt ideje végleg nemet mondani az egész kormányzására. Abzug, le vele!
Kapcsolódik:
Balszemmel
Ki vonja össze az összevonhatatlant? - Nagy nemzeti bocsi - Kérelem
Balszemmel
Balaton 2008 - A kommunista diplomata - Nem kérünk álbaloldali dajkamesékből!
Balszemmel
Mibe kerül a távhő? - Az amerikai nép késői ajándéka - Tóth Katalin és harcos társai mellett vagyunk
Balszemmel
Vágjuk le a szent tehenet! - Zavarjuk el őket! - Rosszabb már nem jöhet
Balszemmel
Közjogi méltóságok - Ne a tőkésektől várjuk a vörös csillagot!
Balszemmel
Egri csillagok - Gapon pópa - Meleg színház
Balszemmel
Magyar-román rangadó - Liberális önkínálgatás - Aki nem dolgozik, ne is egyék!
Balszemmel
Önreklám helye - Záróvonal - Bicikli út
Balszemmel
Összmagyar pofa be - Háromszor nyolc - Te mit adhatsz Amerikának?
Balszemmel
Gáz van! - Egy millió munkahely - Kiss Péter kell nekünk! Kiss Péter kell nekünk?
Balszemmel
Provincializmus - Kapolyi - Politikai sebességmérés
Balszemmel
Előrehozott választás - A tehetetlenség fő ellenségünk - Lekéssük az Auróra ágyúlövését!
Balszemmel
Liberális genny - A fertőzés terjed - Tibet SZDSZ-szemmel