Baracska
Lakosság: 2.733 fő
Terület: 3.698 ha
Irányítószám: 2471
Telefon körzethívószám: 22
Polgármester: Boriszov Zoltán
Alpolgármester: Pintérné Bernyó Piroska
A képviselő-testület tagjai: Badics Csaba, Cseh József, Dörömbözi András, Juhász János, Mátyási Zsuzsanna, dr. Mayer András, Székely Miklósné, Tóthné dr. Kolumbán Ottília
Országgyűlési képviselő: dr. Kelemen András (Fidesz)
Honlap: www.baracska.hu
Baracska a főváros és a megyeszékhely között félúton fekszik, megközelíthető közúton: a 7-es főúton, M7 autópályán, vasúton: a Budapest-Székesfehérvár vonalon. Belterületének nagyobb része a Váli-víz jobb oldali újpleisztocén teraszán fekszik.
A Baracska nevet régebben szláv nyelvből származtatták, és ingoványos talaj megjelölését látták benne, ami persze alkalom volt arra is, hogy a magyar honfoglalás előtt keletkezett települést lássanak benne. Baracska azonban sohasem volt szláv település.
A Baracska és Csák nemzetség Kajászó völgyét foglalta el téli szállásul. Később a Csák ág észak felé húzódott, nevüket ma is több település őrzi, míg a Baracska ág helyben maradt. Utóbb merült fel - a korábban nem ismert 1212. évi oklevél írásmódja alapján - a Bajta kun vezértől származó, 1163-ban már szereplő Boroccha (Borokcsa) udvarbíró nevéből való származtatás.
Az oklevél keletkezésekor Baracska már jelentős település, amit az is jelez, hogy templommal rendelkezik. Egy 1378-as oklevél már faluként (possessio) említi. Zsigmond király 1416. február 1-jén kelt adománylevelében Benedek fehérvári prépostnak adományozta Baracskát. Baracskapuszta benépesítését és újjáépítését 1720 táján kezdte el a Szüts és Gellért család. 1729 körül kálvinista oratóriumot emeltek Baracskán. Az 1783-ban épült második oratórium helyébe 1831-1832-ben 20 öl hosszú, 10 öl széles, toronnyal ellátott díszes templomot építettek a kálvinisták, melynek építési költségeit a közbirtokosok fizették. A református iskola 1784-ben épült.
A szabadságharc leverése után a közigazgatás nem bánt kemény kézzel Baracskával. Baracskán élt mindkét Pázmándy Dénes. Vörösmarty Mihály 1850-53-ig gazdatiszti lakásukban élt, több más verse mellett itt írta meg az Előszót. 1853-as letartóztatásáig szintén itt élt Boross Mihály hírlapíró, korábbi másodalispán, a vésztörvényszék elnöke, a szabadságharc ünnepelt írója. Vörösmarty Mihály és felesége, Csajághy Laura két baracskai születésű fiúnak is a keresztszülei voltak: 1851. február 29., Gondol Dániel és Csontos Zsuzsanna Dezső nevű fiának, 1852. augusztus 2., Tork Lőrinc ügyvéd és Kandó Zsófia Aurél nevű fiának. Ez utóbbi születésnél keresztszülőséget vállalt Deák Ferenc is, aki az ellenállás szellemi vezére volt. 1860-ban a baracskai parasztok elégedetlenségük jeleként megtagadták az adófizetést. Még ebben az évben húsz baracskai lakos került be a megyei bizottmányba, köztük Kozma Ferenc és az akkori református lelkész.
Az első világháborúban 104 Baracskai lakos esett el harcban a fronton, vagy ott szerzett betegség, sebesülések végeztek velük. A második világháborút Baracska is megszenvedte. 1945 január 24-én a falu közepén küzdöttek az oroszok a németekkel. Január 26-án éjszaka a németek megpróbáltak a szovjet csapatok háta mögé kerülni, de ez nem sikerült nekik, csakúgy, mint a Budapestre visszavonulás sem. 1945. március 7-én újabb német offenzíva indult, de a támadás hamar kifulladt, Baracskát már nem érte el. A község január 26-án felszabadult a német megszállás alól.
A Katolikus templom építése 1942-ben kezdődött, de a háború megakasztotta, 1957-re készült el. A háborút követő új rendszer Baracskán is hamar berendezkedett. 1946. augusztus 20-án megalakult a Földműves szövetkezet 207 taggal. 1946 tavaszán létrehozták a Vörös Csillag termelőszövetkezetet.
1953-ban a Minisztertanács megalapította a fegyházat és az Annamajori Célgazdaságot. 1958. június l-én autóbuszjárat indult Baracska belterületén. A második világháborúban lebombázott vasútállomást 1954-ben újjáépítették. Az 1990-es évek elején Baracska is átállt az önkormányzatiságra.
A jó közlekedési lehetőségek, továbbá a szép környezet vonzza a városi lakosságot Baracskára. A zártkertben levő nyaralók, telkek tavasztól őszig népesek, a nyári hónapokban főleg fővárosiak tartózkodnak itt.
