Veszprém
Megyei jogú város
Lakosság: 62.024 fő (2007)
Terület: 126,93 km2
Népsűrűség: 482,3 fő/km2
Irányítószám: 8200
Telefon körzethívószám: 88
Polgármester: Debreczenyi János (Fidesz-KDNP)
Alpolgármesterek: Czaun János (Védegylet-Fidesz-KDNP), Porga Gyula (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselők: dr. Horváth Zsolt (Fidesz), Pál Béla (MSZP)
Honlap: www.veszprem.hu
Veszprém, avagy a „Királynék városa” a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el. Három táj - a Bakony hegyvonulata, a Balaton-felvidék, Mezőföld - találkozásánál található a város.
A mai Újtelep nevű városrész nyugati részén már az Kr.e. az ötödik évezredben neolitikus település állt. Bár a rómaiak valószínűleg nem telepedtek le a város területén, annak határában, Gyulafirátótnál villát, Balácán pedig Caesariana néven várost hoztak létre.
Veszprém vára az esztergomi és székesfehérvári várakkal együtt egyike volt legkorábbi kővárainknak, már Géza korában létezett, pedig ebben az időben inkább még csak földvárakat építettek.
Veszrpém neve a szláv eredetű Bezprem személynévből ered; egyes feltevések szerint Szent István király lánytestvérének, Juditnak a fiát hívták így, akit anyjával együtt elűzött apja, Vitéz Boleszláv lengyel király, és itt telepedtek le. Más feltételezések szerint egy vezérről, vagy pedig a vármegye első ispánjáról kapta a nevét a város.
Bár a hagyomány szerint Veszprém öt „hegyre” (Várhegy, Jeruzsálemhegy, Temetőhegy, Kálvária-hegy, Benedek-hegy) épült, valószínűbb, hogy a völgyekben való megtelepedés időben megelőzte a dombok beépülését. A vár és a középkor elején még önálló vár körüli falvak („szegek”) az évszázadok során egyetlen településsé olvadtak össze.
Veszprémnek fontos szerepe volt a kereszténység bevezetéséért vívott harcban is, I. István itt győzte le Koppány seregeit. A 1001-től város az első püspöki székhely az országban, 1993-tól érseki székhely. Veszprém vármegye volt az egyik legkorábban megszerveződött vármegye. A város kedvenc tartózkodási helye volt I. István feleségének, Gizellának; később évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat, és viselték a királyné kancellárjának címét.
A tatárjáráskor a veszprémi vár ellenállt a támadásoknak, és bár 1276-ban és 1380-ban is megrongálódott, mindig kijavították és fejlesztették.
Veszprém virágkorát a reneszánsz műveltségű Vetési Albert püspöksége jelentette. A XVI. században a városra sötét évtizedek köszöntöttek. A törökkel szemben nem volt képes nagymértékű ellenállásra, így történhetett, hogy 1552 és 1683 között összesen tízszer cserélt gazdát. A vár körüli településrészek elnéptelenedtek, a lakosságot megosztották a reformáció és az ellenreformáció ellentétei. A Rákóczi-szabadságharcban a kurucok mellé álló Veszprémet a Heister vezette császári csapatok 1704-ben kegyetlenül feldúlták.
A XVIII. század végén Veszprém, főleg gabonapiacának köszönhetően, a Közép-Dunántúl kereskedelmi központjává vált. Ekkor épült a vár mai épületeinek többsége. A még gyorsabb fejlődés akadálya a városlakóknak a püspökkel szembeni feudális függése volt, ami csak 1870-ben, Veszprém rendezett tanácsú várossá válásával szűnt meg teljesen.
Az első magyarországi vasútvonalak elkerülték a várost. Amikor 1872-ben végre megépülhetett a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely vonal, a püspök és a város vezetői megakadályozták, hogy az a városon haladjon át, így a vasútállomás Jutasnál, a városközponttól több kilométerre épült meg. Ez a döntés a város fejlődésére nézve súlyos következményekkel járt: Veszprém céhesipara, gabonapiaca hanyatlásnak indult, korábbi kereskedelmi szerepe megszűnt. A gazdasági stagnálást a népességnövekedés megállása is tükrözte.
A veszprémi fellendülés az 1930-as évekig váratott magára; ekkor a városba számottevő hadiipar települt. 1930-ban Veszprém megkapta a megyei városi címet. A második világháború idején a várost több bombatámadás is érte, a Viadukt középső íve is súlyosan megrongálódott. Az iparosítás, a kutatóintézetek és egyetem telepítésével párhuzamosan, az 1950-es években folytatódott, aminek következtében a város lakossága 40 év alatt három és félszeresére nőtt; ma már csökkenőben van. Veszprém 1990-ben válhatott megyei jogú várossá.
