Várpalota
Lakosság: 21.061 fő
Terület: 87,59 km2
Népsűrűség: 240,4 fő/km2
Irányítószám: 8100
Telefon körzethívószám: 88
Polgármester: Németh Árpád (Fidesz-KDNP)
Alpolgármester: Katona Csaba (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Deák Istvánné (MSZP)
Honlap: www.varpalota.hu
Budapesttől 90 kilométerre, két patinás megyeszékhely, Székesfehérvár és Veszprém között félúton található Várpalota.
A rómaiak egykori jelenlétének bizonyítéka az általuk emelt kőgát és Inota határában a két helyreállított halomsír. A kőemlékek a vár kőtárában tekinthetők meg. A középkor legjelesebb emléke a város központjában álló, a 14. században épült, majd az évszázadok során többször átépített középkori vár.
A török időkben Palota fontos királyi végvár volt, leghíresebb védőjét, Thury Györgyöt Zrínyi Miklós is megemlíti Szigeti veszedelem című művében. A középkorban épült a gótikus stílusú inotai katolikus templom is.
A XVIII. században virágzó mezővárossá fejlődött a település. A település főteréről nyugatra, a katolikus templom mögött Ybl Miklós tervei alapján felépítették a Zichy-kastélyt, amelyet később klasszicista stílusban átépítettek. A város jelentős számú zsidó lakossága emelte az 1840-es években a városközpontban lévő klasszicista stílusú zsinagógát. A város a XVIII. században számottevő kézműiparral rendelkezett.
A XIX. század végén a város jelentős fejlődésnek indult. Itt elsősorban a szénbányászatot érdemes megemlíteni, mert az alig néhányezer fős település mezőgazdaságilag nem volt túl jelentős, az ipari testület pedig továbbra is kis réteget foglalkoztatott. A bányászat Várpalotán 1876-ban kezdődött, legalábbis ez tartják a széntermelés kezdeti dátumának, ellenben a komolyabb termelést 1886-ban kezdték meg.
A trianoni békeszerződés többnyire káros hatással volt az országra, de Várpalota több okból is szerencsésen vészelte át a háborús katasztrófát, mert területén nem haladt át a front, valamint míg az ország elvesztette szénbázisait, a palotai szén felértékelődött. Az ország szintén elvesztette vegyipari üzemeit, melyek közül többet e térségben építettek fel.
1931-1932 -től kezdve működik a Péti Nitrogénművek. Telepítésében nagy szerepe volt a várpalotai lignitnek, mely az energiaigényes vegyipari folyamatokhoz szolgáltatott energiát. A második világháborúban nagy pusztítást mért a városra. A front hat hétig tombolt ebben a térségben.
Várpalota gazdaságának fénykora 1989-től fokozatosan véget ért. A város fejlődése a rendszerváltást követően, a 90-es években stagnált, illetve visszafejlődés volt tapasztalható.
