Szombathely
Megyei jogú város
Lakosság: 79.534 fő (2007)
Terület: 97,52 km2
Népsűrűség: 821,9 fő/km2
Irányítószám: 9700
Telefon körzethívószám: 94
Polgármester: dr. Ipkovich György (MSZP-SZDSZ)
Alpolgármester: dr. Czeglédy Csaba (MSZP-SZDSZ), Németh Kálmán (MSZP-SZDSZ), dr. Szabó Gábor (MDF)
Országgyűlési képviselő: dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) dr. Hende Csaba (Fidesz)
Honlap: www.szombathely.hu
Szombathely legrégibb alapítású városa, melyet a Nyugat királynőjének is neveznek. A település a Nyugat-Dunántúli régió egyik központja. Neve a városban megrendezésre került szombati vásárokból ered. Szombathely német neve Steinamanger, mely jelentése: kő a mezőn. Ez az elnevezés a földrengésben és a népvándorlás viharaiban elpusztult római Sabaria romjaira utal.
Szombathely területe ősidők óta lakott terület. A város területének a Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd katonai tábort létesítsenek. Igazi várossá Kr. u. 43-ban fejlődött, amikor Tiberius Claudius császár colonia rangra emelte. A kereszténység terjedése elérte Savariát is. Vélhetően az itteni keresztények elrettentését szolgálta Szent Quirinus sisciai püspök kivégzése, akit itt dobtak a megáradt Sibaris-patakba, malomkővel a nyakában.
377-ben a hunok megérkeztek Pannóniába, Macrinus, a tartomány prefektusa nem tudta megakadályozni a hunok hódítását, de a falakkal körülkerített Sabaria még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak 441-445 között Attila hun király tudta elfoglalni. 458-ban földrengés rombolta le a várost.
Keleti gót, longobárd, avar, szláv és frank uralom volt a területen a latinok után. Az államalapítás után, már 1009-ben Szent István a várost az újonnan alapított győri püspökségnek adta.
1407-ben Szombathely városi rangot kapott. 1440-ben a város mellett győzte le Cillei Ulrik hada I. Ulászló király seregét. A Rákóczi-szabadságharcban Szombathely a fejedelem mellé állt. 1578-ban Szombathely Vas vármegye székhelye lett.
1809-ben I. Napóleon francia hadai vonultak be a városba és város piacterén kisebb harc bontakozott ki a várost védő magyar nemesi sereg és a franciák között. A franciák 110 napig tartották megszállva a várost. Az 1817-ben keletkezett nagy tűzvészben a város kétharmada leégett, 1831-ben pedig kolera pusztított.
1848-ban Kossuth szavára a Szombathely is megmozdult.
Az első világháború és annak következményei visszavetették a város fejlődését. A trianoni szerződés következtében Vas vármegye elveszítette nyugati területeit.
A második világháború eseményei nagy megpróbáltatásokat hoztak a városra. A menekülő nyilas államhatalom intézményei Szombathelyen és környékén rendezkedtek be. Ennek következtében 1945. március 4-én a szövetséges légierő nagy erejű csapást mért a városra. A halottak száma több százra rúgott. A belváros épületeinek jelentős része elpusztult. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedő városa lett.
1956-ban a város népe is lelkesedéssel fogadta a forradalmi eseményeket. Megalakult a Forradalmi Bizottság és a Nemzetőrség. November 4-én az oroszok váratlanul rajtaütöttek a Nemzetőrség épületén és az ott tartózkodó fiatal nemzetőröket válogatás nélkül meggyilkolták.
Gyöngyöshermán, Gyöngyösszőlős, Herény, Kámon, Olad, Szentkirály, Zanat és Zarkaháza községeket a XX. század folyamán Szombathelyhez csatolták.
