Sárvár
Lakosság: 15.545 fő
Terület: 64,64 km2
Népsűrűség: 240,5 fő/km2
Irányítószám: 9600
Telefon körzethívószám: 95
Polgármester: dr. Dénes Tibor (Fidesz-KDNP-MDF-MVPP-VP-Sárvárért Egyesület-Sárvári Ipartestület)
Alpolgármester: Kondora István (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Kovács Ferenc (Fidesz)
Honlap: www.sarvar.hu
Sárvár Szombathelytől 25 kilométerre, a Rába két partján a Gyöngyös-patak torkolatától délre található.
A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült, közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént egyesítették.
Sárvár és környéke már az újkőkor óta lakott volt. római hódítás előtt a kelta bójok birtokolták az ősi rábai átkelőhelyet. Erődítményük Ostffyasszonyfa-Földvárpusztánál volt. A római légiók a Kr. u. I. század elején a birodalom számára megszállták a Borostyánkőút vidékét, így Sárvár területe is római igazgatás alá került. A rómaiak a folyótól keletre polgári települést alapítottak Bassiana néven. Sárvár a római uralom után is lakott vidék maradt.
A honfoglaló magyarok földvárat építettek német támadások ellen. A vár tulajdonosa az 1280-as évekig a király volt. A feudális anarchia idején 1327-ig a Kőszegi család birtokolta, majd ismét a király.
1532-ben Nádasdy Ferenc vezetésével a lakosság visszaverte a török ostromot. A humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális centrumát hozta létre a mezővárosban, iskolát alapított 1534-ben, nyomdát hozott létre 1537-ben. 1541-ben Sylvester János lefordította és magyar nyelven kinyomtatta az Új Testamentumot. Ez volt az első hazánkban magyar nyelven nyomtatott könyv.
A Draskovichok és a 18. századi birtokosok idején Sárvár hanyatlásnak indult, de már a dualizmus korában fénykorát élte a település. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904-ben építették fel.
Az első világháború után a település fejlődése megállt, majd a1927-ben műselyemgyár megszűnése után a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba.
A kőolajkutatók 1961-ben az aranynál is értékesebb kincset leltek a föld méhében: a gyógyvizet. A jövőbeni Sárvár fejlődésében fontos szerepet kap a természeti kincsre alapozott gyógy-idegenforgalom.
1968. augusztus 20-án Sárvár visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját.
A városban 1995-től ipari park épült ki. Az új sárvári gyógy- és wellnessfürdő 2002-től várja korszerű szolgáltatásokkal a gyógyulni és a pihenni vágyókat.
