Kőszeg
Lakosság: 11.731 fő
Terület: 54.65 km2
Népsűrűség: 215,6 fő/km2
Irányítószám: 9730
Telefon körzethívószám: 94
Polgármester: Huber László (Fidesz-KDNP)
Alpolgármester: Básthy Tamás (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Básthy Tamás (KDNP)
Honlap: www.koszeg.hu
Kőszeg és környéke már a magyar történelem korai évszázadaiban is hadászatilag jelentős volt a fekvése miatt. A Kőszeg nevet a város egy Árpád-kori várról kapta, melynek romjai még láthatók. 1248-ban említik először ezen a néven, egy oklevélben, mely arról tanúskodik, hogy a tatárjárás után IV. Béla az osztrák hercegtől visszafoglalta a várat.
A XII-XIII. századtól, a német katonai betörések elhárítása miatt, hadászati fontosságú lett. Sorra épültek a Kőszegi-hegységben a kővárak Magát a várost Kőszegi Henrik és fia, Iván építtette. 1289-ben összetűzésbe kerültek I. Albert osztrák herceggel, aki elfoglalta a várost, 1291-ben azonban III. András király visszaszerezte és visszaadta a Kőszegi családnak. 1327-ben Károly Róbert elvette a várost a Kőszegi családtól, majd 1328-ban királyi városi címet és vásártartási jogot adott neki.
Kőszeg ígéretet kapott arra, hogy örökre királyi fennhatóság alatt marad, ennek ellenére Luxemburgi Zsigmond 1392-ben Garai Miklós nádornak adományozta. 1445-ben III. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost. A császár adta Kőszegnek ma is használatos címerét 1446-ban. Innentől egészen 1647-ig Habsburg fennhatóság alatt állt a város, leszámítva egy pár éves időszakot, amikor Mátyás király visszafoglalta, de halála után újra a Habsburgokhoz került.
1532-ben Jurisics Miklós várkapitánysága idején, a Bécs ellen támadó török sereg ostromolta a várost. Augusztus 5. és 30. között Szulejmán szultán személyes felügyelete mellett, 19 heves támadást állt ki, amelyet kisszámú katonaság, a polgárok és a környékről idemenekült jobbágyok védtek. Az utolsó roham után, az éhségtől sokat szenvedő janicsárok lázadása az ostrom feladására kényszerítette Ibrahim nagyvezírt. A hagyomány szerint az utolsó seregrész 11 órakor hagyta el a környéket, ennek emlékére szólalnak meg a város harangjai 1777-től máig ebben az időpontban. A romhalmazzá tett városfalak felépítésére a polgárok adómentességet és kiváltságokat kaptak I. Ferdinándtól. Az újjáépítés során nyerte el nagyjából mai formáját az erődítményrendszer.
1648-ban a város visszakerült Magyarországhoz. Jelentősége innentől csökkent, anyagi nehézségekbe is került. Mindez fokozódott az első világháború után, mikor a kőszegi járás nagy részét Ausztriához csatolják, a város így elveszíti vonzáskörzetének nagy részét és az ország peremére szorul.
A második világháború alatt több ezer munkaszolgálatost zártak itt átmeneti táborba a volt téglagyár területén. A világháború után a határzár évtizedekre elzárta, Kőszeget, de nem csak külföldtől, hanem az ország belsejétől is. A város idegenforgalma csak az 1970-es években kezdett újra fellendülni, de a megközelítés bonyodalmai miatt, csak a vasfüggöny 1989-ben történt lebontása után élénkülhetett meg.
