Körmend
Lakosság: 12.379 fő (2005)
Terület: 52,79 km2
Népsűrűség: 234,5 fő/km2
Irányítószám: 9900
Telefon körzethívószám: 94
Polgármester: Bebes István (Polgári Összefogás Körmendért-Fidesz-KDNP-MDF)
Alpolgármester: Szabó Ferenc (Polgári Összefogás Körmendért-Fidesz-KDNP-MDF)
Országgyűlési képviselő: V. Németh Zsolt (Fidesz)
Honlap: www.kormend.hu
Körmend vidékét már a római időkben is a rábai átkelőhelye, s az erre haladó utak tették jelentőssé. A honfoglalás után Vasvár mellett Körmend volt a legjelentősebb lakott hely Vas megyében. Az első középkori település a folyó észak-déli átkelőhelye miatt a Rába bal partján emelkedő alacsony dombháton épült.
Egy 1238. évi oklevélből ismerhetjük legkorábbról Villa Curmend terra regist, vagyis Körmend falut, mely akkor királyi még birtok volt. Neve a csagataj türk Kärmän - vár, illetve erődített vízi átkelőhely értelmű szóból eredeztethető.
A tatárjárás után IV. Béla a megfogyatkozott lélekszámú településnek - melynek akkor már várát, (Arx Körmend), templomát is említették.
Körmend 1244. október 28-án városi rangot kapott.
I. Lajos király 1345-ben megerősítette polgárai vámmentességét. Tizenkét évvel késobb egy írásos forrás "civitas"-ként, azaz a királynő városaként említette. A középkori városképet mindenekelőtt a területén fekvő egyházi épületek határozták meg. A Szent Márton-templomot az őslakosok emelhették, a Szent Erzsébet-templom viszont a hospesek, a német telepesek városrészén állott. Az Ágoston-rendiek Szűz Mária-kolostora évszázadokig Körmend meghatározó építményei közé tartozott.
Körmend Zsigmond uralkodásának idején szűnt meg királyi birtok lenni. Ekkor Ellerbach János tulajdona, majd 1412-ben Szécsi Péter kéri beíratását az oppidiumba, azaz mezővárosba, de 1430-ban már a Széchényiek bírják. A település északkeleti sarkán az előző évszázadban az Ellerbachok vagy a Szécsiek emelte várkastélyt bástyákkal, fallal és kapuval megerősítették.
A török veszély fokozódása miatt Batthyány Ádám Körmendet végvárrá nyilvánítja, s lakóinak hajdú kiváltságot ad, de egyúttal katonai szolgálatra is kötelezi őket. Jeles dátum Körmend történetében 1664. július 26-27., a körmendi csata napja. Ahmed Köprülü nagyvezír a Rába átjáróit akarta elfoglalni, hogy hatalmas seregével Bécs felé nyomuljon. A védősereg július 26-án ezeket a pontokat megszállta, és a várból ágyútűz alá vette a jobb parton táborozó törököket. Másnap az átkelést meghiúsították. A csata hadászati szempontból nem volt jelentős, de hatása lett a szentgotthárdi ütközet kimenetelére.
Körmend a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcból is kivette a részét, többször cserélt gazdát.
A napóleoni háborúk során vonuló seregek Körmendet sem kerülték el, különféle francia ezredek szállták meg a várost. 1809-ben a Francia Birodalom legkeletibb pontja Körmend városa volt.
1848-ban különösebb hadi események nem történnek itt. A kiegyezést követően 1871-ben elvesztette eddigi városi rangját, de megtartotta a térségen belüli vezető szerepét. 1872-ben megnyílt a Szombathely-Graz közötti vasútvonal, mely Körmenden vezetett keresztül, majd 1899-ben Körmend-Németújvár és 1907-ben Körmend-Muraszombat között is megindult a vasúti forgalom.
A város villamosítása 1911-ben indult meg. Az első világháborút követő Trianoni diktátum miatt Körmend természetes vonzáskörzete leszűkült.
Körmend jelenlegi városi arculatát az utóbbi két évtizedben kapta. 1979-ben ismét városi rangú település lett.
