Szekszárd
Megyei jogú város
Lakosság: 34.174 fő (2007)
Terület: 96,27 km2
Népsűrűség: 359,9 fő/km2
Irányítószám: 7100
Telefon körzethívószám: 74
Polgármester: Horváth István (Fidesz)
Alpolgármester: Ács Rezső (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: dr. Braun Márton (Fidesz)
Honlap: www.szekszard.hu
Szekszárd, Tolna megye székhelye a Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik, Budapesttől 144 kilométerre. Szekszárd hagyományosan mezőváros.
1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak a város nevét. A Turóczy krónikára szerint a Szekszárd neve I. Béla királyra utal, aki barna (szög) bőrű és kopasz (szár) volt. Egy magyarázat szerint a város neve hegyek, folyók szegletébe zárt helyre utal.
1015-ben már Szekszárd néven szerepelt a város neve Szent Istvánnak a pécsváradi apátságot alapító levelében. A város története azonban az I. Béla király által 1061-ben alapított Bencés apátsághoz kötődik. Az apátságot alapító király fia, Szent László Szekszárd védőszentje.
A tatárjárás pusztításai után ismét virágzásnak induló apátság lassan kiemelte Szekszárdot a környező települések sorából. Megerősített várát Vitéz János szekszárdi apátnak a Mátyás király elleni összeesküvése miatt kellett lerombolni. 1485 körül mezőváros rangot nyert.
A török időkben Szekszárd sokat szenvedett kolostora elpusztult, de újjáépítették és a város is újra benépesült. A török kiűzése után Mérey Mihály apát kezdte el a bencések sok vihart megért apátsági templomának helyreállítását.
A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot. A 18. században Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették. 1794-ben tűzvész pusztította a várost.
Szekszárd 1905-ben rendezett tanácsú városi rangot kapott.
A 2003.július 4-én átadott dunai Szent László híd és az M9-es elkészült új szakasza új fejezetet nyitott Szekszárd életében. A környékbeli idegenforgalom fellendítésére megvalósult a Duna-Dráva Nemzeti Park után a Szekszárdi-dombvidék Tájvédelmi Körzet létrehozására is.
