Dombóvár
Lakosság: 21.066 fő
Terület: 78,48 km2
Népsűrűség: fő/km2
Irányítószám: 7200
Telefon körzethívószám: 74
Polgármester: Szabó Lóránd (MSZP-SZDSZ-Szövetség Dombóvárért)
Alpolgármester: Krauss Péter (MSZP)
Országgyűlési képviselő: Tóth Gyula (MSZP)
Honlap: www.dombovar.hu
Dombóvár Tolna megye délnyugati csücskében helyezkedik el, déli határai mentén folyik a Kapos folyó. Dombóvár körzetében több tájegység találkozik, idáig nyúlik a Külső-Somogyi-dombság déli része, a város egyes területei a Kapos-völgyben fekszenek, a Szőlőhegy a zselici dombok alján helyezkedik el, és a város közelében húzódnak kelet felől a Tolnai-Hegyhát és a Völgység dombsorai.
A város neve onnan ered, hogy a honfoglaláskor a Kapos menti területen gyér számú szláv népességet találtak a honfoglalók, akik a folyó árterében lévő kisebb szigeteken éltek, melyeken sok mocsári tölgy volt található. A fafajtát szláv nyelven dombu-nak hívták, innen kaphatta a Dombóvár a nevének az első tagját. A XII-XIII. században épített először erődítményt a környékbeli birtok akkori gazdája, a település nevének második tagja erre utal.
Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai, amit ma Gólyavárként emlegetnek. A vár a Kőszegiek 1319. évi veresége után Károly Róbert birtokába került, aki a Csák nemzetségbeli Péterrel más várakért elcserélte. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén Werbőczy Imre szerezte meg, s a török tőle foglalta el döbröközi várával együtt az 1543-44. évi hadjáratban.
Dombóvár a török hódoltság idején a koppányi szandzsák egyik kerületének volt a központja.
A település számára az igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány vonal, majd folytatódott a Dombóvár-Bátaszék-Baja, a Budapest-Pécs, a Dombóvár-Veszprém vonal építésével.
1895-ben az addig Tamási székhelyű dombóvári járást ketté osztották, s 1896-ban megkezdte működését a szolgabírói hivatal. 1902-ben a település neve Ódombóvárról Dombóvárra változott.
A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1918-ban kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A két település közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg.
Az 1960-as és 70-es években üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat. 1973-ban kezdődött Dombóvár legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, Gunarasnak a termál-, és gyógyfürdőnek az építése. Az 1990-es évek leépülése az ipart érintette leginkább, ugyanis a korábban említett cégek dombóvári leányvállalataikat számolták fel először.
