Nyíregyháza
Megyeijogú város
Lakosság: 116.298 fő (2007)
Terület: 274,46 km2
Népsűrűség: 425,9 fő/km2
Irányítószám: 4400
Telefon körzethívószám: 42
Polgármester: Csabai Lászlóné (MSZP)
Alpolgármesterek: Giba Tamás (Függetlenek Egyesülete), Nagy László (MSZP)
Országgyűlési képviselő: Tukacs István (MSZP), dr. Vojnik Mária (MSZP)
Honlap: www.nyiregyhaza.hu
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye.
Nyíregyházát 1209-ben említik először az írott források, de ekkor még csak Nyír néven. 1236-ban már temploma is van Nyírnek, és innen eredeztethető a város nevének második fele (ekkor még „Nyíregyház” alakban).
A XVII. században sokat szenvedett a teleülés, rendszeresen fosztogatták, adóztatták az átvonuló csapatok, járványok és természeti csapások sújtották Nyíregyházát. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták az adózás a tatárok gyújtogatásai miatt, helyükre az 1630-40-es években hajdúkat telepítettek le. 1605-ben Bocskai István foglalja el a várost és
Nyíregyháza ekkor hajdúvárosi rangot szerez magának. Bocskai halála, 1606 után 1620-ig Erdélyhez csatolták Nyíregyházát.
A Rákóczi-szabadságharc idején a város népessége növekedésnek indult, az újonnan letelepedők többsége felvidéki szlovák evangélikus szabad menetelű jobbágy volt. Illetve körülbelül kétezren vándoroltak ide Békés megyéből. Nyíregyháza neve szlovákul: Níreďháza.
Nyíregyháza 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. A XIX. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól. Az 1832-36-os országgyűlésen követendő példaként állított település 1837-ben különleges királyi kiváltságot kapott és privilégizált mezőváros lett. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt.
A város polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
1858-ban már vasútállomása volt Nyíregyházának. 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett a város. 1911-ben elindult az első villamos a városban.
Az első világháborút követően, a tanácsköztársaság kikiáltása után munkás- és katonatanács alakult itt is, melynek köszönhetően az áprilisban bevonuló román csapatok 10 hónapig tartották megszállás alatt a várost.
A második világháborúban súlyos emberveszteséget szenvedett a város. Több mint 6 ezer zsidót deportáltak, kétezer polgári lakost, pedig elhurcoltak "málenkij robot"-ra. A háború után a magyar-csehszlovák lakosságcsere egyezmény értelmében több száz szlovák család hagyta el Nyíregyházát és környékét.
1956 októberében a fővárosi forradalom hírére tüntetés robbant ki a Nyíregyházán, majd létrejött a november 4-ig működő Ideiglenes Városi Munkástanács.
Nyíregyháza 1990 óta megyei jogú város.
