Fehérgyarmat
Lakosság: 8.712 fő
Terület: 52,46 km2
Népsűrűség: 170,3 fő/km2
Irányítószám: 4900
Telefon körzethívószám: 44
Polgármester: dr. Tilki Attila (Fidesz)
Alpolgármester: ?
Országgyűlési képviselő: dr. Tilki Attila (Fidesz)
Honlap: www.fehergyarmat.hu
Fehérgyarmat, az Erdőhát központja, Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, Nyíregyházától 70 kilométerre található.
Nevének utótagja arra utal, hogy itt, a Tisza, a Szamos és a Túr meghatározta háromszögben telepedett le a honfoglaló Gyarmat törzsének egy része a X. században. A Garmath helységnév már egy XIV. század eleji okiratban olvasható. 1387-ben újabb okiratban említik, ezúttal Germadnak nevezve, egy 1403-ból származó másikban pedig Jarmath-ként említve.
1418-ban mezővárosi rangot kapott Gyarmat. Zsigmond király 1436-ban hűtlenségük miatt elvette Gyarmatot a birtokosuktól, a Matucsinai nemzetségtől és a a Báthoriaknak adta az egész uradalmat. A Báthoriaktól a birtokot a Bethlenek örökölték, majd a Rákócziak tulajdonába került.
Báthory István, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása idején számottevő volt a város fejlődése. Ekkor épült a stratégiai szerepet soha nem játszó gyarmati földvár, amit Lipót császár romboltatott le, s melynek emlékét ma a főutca déli szakaszának neve, a Tömöttvár utca őrzi. A Rákóczi-szabadságharc bukása után, amikor a terület birtokosa a Károlyi család lett, ez a kastélyszerű épület, amit az 1670-es évektől még földbástyák is védtek, pusztulásnak indult, és a XIX. században már sehol sem esik említés róla.
Az 1920-as trianoni diktátum következtében Fehérgyarmat hatásköre jelentősen módosult a térségben. Határszéli település lett Fehérgyarmat és nem volt már szükség arra a transzmissziós szerepre, amelyet korábban betöltött Beregszász és Szatmárnémeti felé.
1970-ben árvíz pusztította a települést.
1979-ben visszakapta városi rangját Fehérgyarmat.
