Nagyatád
Lakosság: 12.019 fő
Terület: 70,6 km2
Népsűrűség: 170,25 fő/km2
Irányítószám: 7500
Telefon körzethívószám: 82
Polgármester: Ormai István (Nagyatádért Egyesület)
Alpolgármesterek: Rákóczy Attila (MSZP), Sasvári Tamás (Nagyatádért Egyesület)
Országgyűlési képviselő: dr. Gyenesei István (Somogyért Egyesület)
Honlap: www.nagyatad.hu
Nagyatád város nevét a török ata (atya) szóból származtatják. Az Ata személynév és származékai hazánkban már az Árpád-korban is előfordultak, ettől függetlenül lehet török eredetű..
1190-ben említik az Atád nevet az írásos források először. A Batthyányiak 200 évig birtokolták a területet és Atád, mint uradalmi központ piachellyé vált. Először 1475-ben kapott városi rangot, ekkor Mátyás király vásártartási joggal ruházta fel a települést, amelyre már ekkor élénk kereskedelem volt jellemző.
Az 1554-55-ös hadjárat alatt vált török hódoltsági területté Nagyatád. A török kiűzését követően a birtok gazdái horvát és vend (szlovén) telepeseket hívtak ide.
1722-től Czindery Ferenc Ignácz tulajdonába került Atád, aki ferences rendi szerzeteseket telepített le. A templom és a rendház ,alapjait 1751-ben rakták le. 1744-ben Nagyatád szabad királyi városnak járó jogokat kapott. 1802-ben, majd 1888-ban földrengés pusztította a várost. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején a harcok elkerülték a várost, de több fiatal állt be innen is nemzetőrnek.
1871-ben – miután megszüntették a mezővárosi rangot – Nagyatád nagyközség lett. 1890-ben megindult a vasúti fővonalhoz csatlakozó helyiérdekű vasút.
1906-ban az egészségesebb ivóvíz nyerése céljából artézi kutat fúrtak a Széchenyi téren. A 403 méter mélységből előtört gyógyvíz ivó- és fürdőkúrára egyaránt alkalmas. A fürdő részvénytársaság eredménye munkájának köszönhetően 1906-ban szép fürdőépületet emeltek a Széchenyi téren.
A XX. század elején élénkülő politikai tevékenység jellemezte a nagyatádi gazdákat, szerveződésük élén hosszú ideig Nagyatádi Szabó István állt.
A második világháború alatt hónapokig állt a front Nagyatádon, így lakóházak 70 százaléka megsemmisült.
1971. április 25-én történelme során harmadszor is várossá nyilvánították Nagyatádot.
Sikeres privatizációt követően az angol Coats Hungary Ltd. megvásárolta az 1912-ben alapított cérnagyárat és termelésével újra a város meghatározó üzeme lett.
