Balatonboglár
Lakosság: 6056 fő
Terület: 32,04 km2
Népsűrűség: 188,9 fő/km2
Irányítószám: 8630
Telefon körzethívószám: 85
Polgármester: dr. Kovács Miklós (független)
Alpolgármester: Vadasfalvi János (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Móring József Attila (KDNP)
Honlap: www.balatonboglar.hu
Balatonboglár a Balaton déli partján fekszik, lankás, dombos, szép vidéken. A településtől keletre Balatonlelle, nyugatra Fonyód, a tó északi partján, szemben Révfülöp található.
Balatonboglár és környékén a római korban is jelentős számú lakossággal számolhatunk. A boglári Kokashegy területén is megtalálhatók a császárkori leletek.
Somogy megye szőlőés bortermelésének évszázados hagyományai vannak. Boglár és környékén már Árpád-kortól kezdve intenzív szőlőművelés, borgazdálkodás, illetőleg kereskedelem folyt. A somogyi borok kereskedelmére utal 1248-ban az esztergomi vámjegyzék.
900 körül Somogyban is megjelentek a honfoglaló magyarok, akik főként a rómaiak által kiépített útvonalak melletti településeket szállták meg. Bulcsú és Lél a 955-ben bekövetkezett augsburgi veresége után Somogy és vele Dél-Balaton vidéke is más birtokos kezébe került. Ez az új úr itt az Árpád-házi ágból került ki, majd később Koppány lehetett. Koppány leverése után Somogy az István által szervezett 45 vármegye egyike lett. A somogyi birtokok nagy részét a Koppány leverésében résztvevő német lovagok kapják, így boglárt is. Boglár és környékén német, bolgár, cseh, besenyő, berény katonai népesség telepedett meg. Az ősbirtokos Bő nemzetség kezében maradt Szőlőskislak és az összes többi birtoka. Valószínűleg, azért mert nem vett részt közvetlenül Koppány mellett a harcban.
Az 1647-1652-es években a törökök Bogláron erődítményt építettek. Boglár a 15 éves háború előtt teljesen elnéptelenedett.
Az 1867-évi kiegyezés után nyílt lehetőség a szőlődézsma eltörlése 1868 ekkor váltak igazán szabaddá a paraszti szőlőföldek. Mindez a szőlőtermesztés általános fellendülését eredményezte.
