Vác
Lakosság: 33.214 fő (2007)
Terület: 61,63 km2
Népsűrűség: 539,9 fő/km2
Irányítószám: 2600
Telefon körzethívószám: 27
Polgármester: dr. Bóth János (MSZP)
Alpolgármester: Csereklye Károly (Vác Városért Egyesület)
Országgyűlési képviselő: dr. Bóth János (MSZP)
Honlap: www.vac.hu
Vác a Dunakanyarban, a Duna bal partján, Budapesttől 43 kilométerre található.
Vác nevének eredetéről számtalan teória keletkezett, nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ma a nyelvészek legtöbbje személynévből származó helynévnek tartja a Vác nevet. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, mikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, melyben egy Vác nevezetű remete élt, s róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint a „Vath” magyar törzsi névből származik a név.
Vácot a 11. századtól említik írott források. A honfoglalást követően kialakult település a korai püspöki székhelyek sorába tartozik. Szent István kezdte meg a váci püspökség szervezését. Az alapítólevél sajnos nem maradt fenn, így az első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel.
1241 tavaszán a tatárok pusztították a várost. Vác püspöke Báthori Miklós a XIV-XV. században, reneszánsz pompával alakította ki váci székhelyét. A város virágkorának a török uralom vetett véget. A vár és a dunai átkelő birtoklása érdekében a hadakozó felek sokszor ostromolták a várost, ez idő alatt a vár több mint negyven alkalommal cserélt gazdát.
1686-ban Vác is felszabadult a török fennhatóság alól. 1731-ben tűzvész pusztította a várost. A török után a visszatelepülő magyarok mellett, katolikus németek, csehek, morvák, szlovákok, szerbek, horvátok, franciák és olaszok érkeztek Vácra.
1712-ben Kollonich püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát. A reformátusok ezért a várostól északra fekvő területre költöztek, ahol Kisvác néven jobbágyfalut alapítottak, ami külön élt és működött 1769-ig
Egy per után a várost felosztották két mezővárosra Káptalan-Vác és Püspök-Vác településekre.
A XVIII. században Althann Mihály Frigyes, majd unokaöccse, Althann Károly, Eszterházi Károly és Migazzi Kristóf kiemelten sokat tett a mai váci városkép kialakulásáért.1740-41-ben pestis járvány tizedelte a várost. 1745-ben szentelték fel a piaristák templomát, 1755-re készült el a domonkos rend temploma, melyet a váciak a "Fehérek templomának” neveznek. Migazzi Kristóf püspöksége idején 1761 - 1777 között épült fel a a klasszicista elemekkel kevert későbarokk stílusú Székesegyház. 1846-ban megnyílt a Pestről Vácra vezető első magyar vasútvonal.
Az 1848-49-es szabadságharc alatt két nagy csatája zajlott Vác területén. Ezekre a csatákra emlékeztet az országban elsőként állított emlékoszlop a város déli kapujánál, híres búcsújáró kegyhelyünk, a Hétkápolna közelében.
A XIX-XX. század fordulóján felparcellázták az új városrészt Deákvárat.
Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek Temploma alatti elfeledett pincében XVIII. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak.
Vác felsőfokú oktatási intézményei a Teológiai Főiskola, az Apor Vilmos Főiskola és a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozata.
Fontosabb váci látnivalók: a Püspöki Palota, a Székesegyház, a Fehérek temploma és rendház, a piarista templom és rendház, a ferences templom, a Rókus kápolna, a Városháza, a görög templom, a Kuria, a Hétkápolna, a Mária Terézia tiszteletére emelt Kőkapu diadalív, a Rózsakert és a Duna-korzó.
