Szentendre
Lakosság: 24.010 fő (2005)
Terület: 43,83 km2
Népsűrűség: 547.79 fő/km2
Irányítószám: 2000 és 2001
Telefon körzethívószám: 26
Polgármester: dr. Dietz Ferenc (Fidesz-MDF-Kisgazda Polgári Egyesület-KDNP-MKDSZ-Petőfi Egyesület)
Alpolgármester: Radványi G. Levente (MSZP)
Országgyűlési képviselő: Hadházy Sándor (Fidesz)
Honlap: www.szentendre.hu
Ulcisia Castra - vagy magyarul: Farkasvár - Pannonia provincia limes-ének jelentős állomáshelye és Marcus Aurelius kedvenc katonai tábora volt. Megfordult itt 202-ben Septimus Severus, 214-ben Caracalla és 375-ben Valentinianus császár is.
Árpád vezértársa, Kurszán fejedelem itt telepedett le itt a IX. században, a római őrhely és a hozzá tartozó települést felújíttatta.
Szentendre városához több kisebb település csatlakozott az évszázadok során: Izbég, Pannóniatelep, Szamárhegy, Püspökmajor, Pismány. Ezek az egykori önálló települések ma Szentendre városrészei.
Szentendre a XII. században már a veszprémi püspökség oklevélkiállító székhelye volt.
A törökök kiűzése után telepesekkel népesítették be a területet. Az 1690-es nagy szerb kivándorlás nagy számban hozott Szentendrére szerbeket, akik maradandó nyomokat hagytak a város képén és kultúráján. Őket Lipót császár telepítette le itt.
Később a szerbek fokozatosan hazatelepültek. Helyükre magyarok, frankföldi svábok, majd szlovákok érkeztek. Sok szerb a trianoni diktátum után – hamis ígéreteknek köszönhetően – a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba vándorolt, zömük a polgári életet feladva a boszniai hegyekben kötöttek ki.
1872-ben kapta vissza korábban elvesztett városi rangját a település.
1929-ben jött létre a szentendrei művésztelep. A kisváros nyugodt élete mágnesként vonzotta a művészeket.
Szentendre fontosabb látnivalói: az 1967-ben alapított Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Kovács Margit Múzeum, a Szerb Egyháztörténeti Gyűjtemény, a Czóbel Múzeum, a Barcsay Gyűjtemény, a Ferenczy Múzeum
