Ráckeve
Lakosság: 9060 fő (2001)
Terület: 64,09 km2
Népsűrűség: 141,36 fő/km2
Irányítószám: 2300
Telefon körzethívószám: 24
Polgármester: dr. Dávid László (Fidesz-KDNP)
Alpolgármester: Novák Csaba (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Végh Tibor (MSZP)
Honlap: www.rackeve.hu
Ráckeve és környéke már a rézkor óta lakott terület volt. A honfoglaláskor az egész Csepel szigetet Árpád törzse foglalta el. A sziget később az Árpádházi uralkodók kedvenc vadászterülete lett.
A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és először egy 1212-es okiratban említenek.
1440 körül kezdődött a település első virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a török hódítás elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később lett Rác-keve lett a neve.
A gazdag ráckevei szerbek 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége.
A XVI. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette.
A török kiűzése után a terület elnéptelenedett. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes törökverő Savoyai Jenő birtoka lett.
Savoyai Jenő Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J.L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke.
A XVIII. században német telepesek érkeztek Ráckevére, ezzel a település három nemzetiségűvé vált.
Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást.
Az első világháború után, 1919-ben a román csapatok szinte teljesen kifosztották a települést.
1975-ben átadták a ráckevei melegvizű termálstrandot.
Ráckeve 1989-ben kapott városi rangot.
Ráckeve fontosabb látnivalói: a katolikus templom, a gótikus Ortodox szerb templom, a református templom, a Savoyai-kastély, az Árpád Múzeum, a Városi képtár és a Keve Galéria.
