Nagykőrös
Lakosság: 25.550 fő (2005)
Terület: 227.97 km2
Népsűrűség: 112,1 fő/km2
Irányítószám: 2750
Telefon körzethívószám: 53
Polgármester: dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Alpolgármester: Kustár Tamás (Fidesz)
Országgyűlési képviselő: dr. Czira Szabolcs (Fidesz)
Honlap: www.nagykoros.hu
Nagykőrös és környéke már évezredek óta lakott vidék. Az újkőkor vége óta lakott helyen a honfoglalásig a legnagyobb nyomot az avarok hagyták. A települést 1266-ban említi írott forrás először faluként. A Bor-Kalán honfoglaló nemzetség, majd a többi birtokos alatt Nagykőrös a többi település mellett hamarosan kiemelkedett, amit 1368-ban már a mezővárosi státusz is jelzett.
A török hódoltság idején a háborúk közepette mindvégig lakott hely maradt a környező települések népességének befogadójaként. Buda várának török kézre való kerülésével Nagykőrös is oszmán uralom alá jutott. A törököknek messzemenő érdekében állt a hadtáp biztosítása, s ezért oltalomban részesítették a jelentősebb mezővárosokat, így Nagykőröst is.
A török uralom után Nagykőrös 1642-ben megvásárolta Pótharaszt pusztát. 1697-ben I. Lipót a mezőváros kiváltságos helyzetét ismerte el s erősítette meg.
Nagykőrös erején felül támogatta az 1848-as forradalmat. Kossuth Lajos 1848. szeptemberi toborzó útjának második állomása volt Nagykőrös. Két huszárezred szervezése is folyt itt.
Arany János 1851 őszén költözött Nagykőrösre a református gimnázium irodalom tanári székének elfogadására. Költői fénye bearanyozta a tudós tanári karral működő gimnáziumot és Nagykőrös városát egyaránt. A református egyházi iskola, illetve tanárainak működése hírnevet adott Nagykőrösnek.
A világháborúk alatt különösebb rombolás nem érte a várost.
A kiegyezést követően jelentős átalakulás ment végbe, amely a polgári fejlődés irányába hatott. Az 1870-ben végrehajtott közigazgatási átszervezés során Nagykőrös még a szabadalmas mezővárosi címet kapta meg, azonban ezt csupán 1872-ig viselte, amikor rendezett tanácsú városi jogot kapott.
Nagykőrös nevezetességei: a gótikus református templom, a római katolikus, Szent László templom, a barokk Városháza, valamint az Arany János Múzeum.
