Nagykáta
Lakosság: 12.992 fő (2001)
Terület: 81,61 km2
Népsűrűség: 159,2 fő/km2
Irányítószám: 2760
Telefon körzethívószám: 29
Polgármester: Kocsi János (független)
Alpolgármester: dr. Salibáné dr. Pap Terézia (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Czerván György (Fidesz)
Honlap: www.nagykata.hu
Nagykáta Budapesttől 60 km-re található.
Nagykáta történelme a XII. századig nyúlik vissza, amikor a Káta nemzetség Pest megyei ága letelepedett ezen a vidéken. A város határában, a kenderhalmon feltárt falu valószínűleg Nagykáta Árpád-kori elődje volt.
A Váradi Regestrum is említi Káta falu nevét 1221-ben.
1552-ben ugyan a törökök elpusztították a települést, de később újra benépesült.
1743-ban Mária Teréziától mezővárosi rangot kapott a település, így országos vásárt tarthatott.
1831-ben kolera pusztította a települést.
1849. április 4-én itt volt Görgey főhadiszállása, És részben Nagykáta határában zajlott le a tápióbicskei csata. Április 4-e Nagykáta hivatalos városi ünnepe. Az ünnep alkalmából számos hazai és külföldi katonai hagyományőrző csapat érkezik a városba, és a hősök emlékének felelevenítése, valamint a koszorúzás után a Tápió partján, az egykori csatatéren felidézik az 1849-es ütközetet.
Nagykáta a Budapest-Újszász-Szolnok vasútvonal megépülésének köszönhetően a térség központjává vált.
A városi ragot 1989-ben kapta vissza Nagykáta.
A környékbeli madárvilág rendkívüli gazdagságát jelzi, hogy a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) a vidéket 1992-ben felvette az európai jelentőségű madárélőhelyek listájára.
1998 májusában nyílt meg a nagykátai strand. 2002-től a termálvíz gyógyvíz minősítést kapott. 1998 végén kezdte meg működését a város határában a japán Clarion cég üzeme, amely autórádiók gyártásával foglalkozik, és több száz embernek biztosít munkalehetőséget.
Nagykáta legérdekesebb építészeti emléke a XVIII. században épült Keglevich-kápolna és a XVI. században épült, 1745 körül újjáépített Szent György templom.
