Monor
Lakosság: 21.715 fő (2005)
Terület: 61, km2
Népsűrűség: fő/km2
Irányítószám: 2200
Telefon körzethívószám: 29
Polgármester: Pogácsás Tibor (Fidesz)
Alpolgármester: dr. Babinszki György (Fidesz)
Országgyűlési képviselő: dr. Gál Zoltán (MSZP)
Honlap: www.monor.hu
Monor és környéke az utolsó eljegesedést követően népesült be. A Kr. u. első évszázadokban rövid ideig az iráni eredetű szarmaták telepedtek le környéken. A honfoglaló magyarok földműveléssel és állattartással foglalkozó közösségei itt is megtelepedtek.
Monor elnevezésének eredete még ma sem tisztázott, de a település neve a ma leginkább elfogadott elmélet szerint a török eredetű, „köd” jelentésű személynévből származik.
Egy 1398. március 25-én kelt oklevél említi először Monort, Monar néven. Monor és Monorierdő területén 3-5 település állhatott az Árpád-korban. Monorierdő területén megtalálták Újfalu (Wyfalu, Vyfalu, Nova) maradványait is.
A több mint 150 éves török uralom Monort és környékét is sanyargatta. A reformáció korán hívekre talált Monoron, mert 1546-tól már protestáns prédikátor hirdette tanait a szomszédos Újfaluban, és 1567-ben a református iskolai tanítás is megkezdődött Monoron. A török 1661-es bécsi hadjárat után Monor elpusztult, de a század végére ismét benépesült.
1753-ban katolikus német telepesek érkeztek Monorra. 1847-ben adták át a Pest-Cegléd-Szolnok vasútvonalat, amely Monoron is áthaladt.
Az 1848-49-es szabadságharcban városunk is részt vállalt, mintegy száz monori vett részt a harcokban. A szabadságharc alatt Monor több alkalommal került az átvonuló magyar vagy az ellenséges osztrák csapat útjába. 1848 emléke élénken élt Monoron. Így történt, hogy az 1889-es hadgyakorlat idején az itt elszállásolt tábornok házáról sárba rántották a császári fekete-sárga zászlót. A néhány nap múlva ide érkező Ferenc József osztrák császár és magyar király tiszteletére emelt fa dísztribün a rá tódult érdeklődők alatt leszakadt éppen akkor, amikor a jelentéseket fogadta. Ekkor sietve távozott a községből. A zászló-afférból botrány lett, a monori események az országgyűlésben is komoly vitákat gerjesztettek. Sokan ezzel magyarázzák, hogy hosszú időre megállt a település fejlődése.
A XIX. században Monoron is megkezdődött a modernizálódás, különösen a század végén Monor igen gyorsan fejlődött.
A Tanácsköztársaság idején a megszálló román hadsereg 53 helyi személyt végzett ki. A második világháború katonai és polgári áldozatainak száma Monoron mintegy 600-650 fő volt. Több ezer közelebbi és távolabbi környékbeli zsidót az agyagbányából hurcoltak munkatáborokba. 1944. július 8-10. között 7500 embert vagoníroztak be Monoron, és mintegy 280 monori zsidó honfitársunk soha nem tért vissza. 1945. január 25-én 135 német nevű monori polgárt hurcoltak el „malenkij robotra” a Szovjetunióba.
1970-ben elnyerte a nagyközségi rangot Monor és 1989. március 1-jén várossá avatták a települést.
