Gödöllő
Lakosság: 32.496 fő (2007)
Terület: 61,98 km2
Népsűrűség: 514,3 fő/km2
Irányítószám: 2100
Telefon körzethívószám: 28
Polgármester: dr. Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub-KDNP-MDF)
Alpolgármesterek: dr. Krassay László (Gödöllői Lokálpatrióta Klub-KDNP-MDF), Pintér Zoltán (Gödöllői Lokálpatrióta Klub-KDNP-MDF)
Országgyűlési képviselő: Fogarasiné Deák Valéria (MSZP)
Honlap: www.godollo.hu
Gödöllő első okleveles említése 1349-ből való, mely szerint Nagy Lajos király gyermekkori nevelőjének, Pohárnok Péter udvari vitéznek adományozta Gödöllőt.
A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan és véglegesen a Gödöllő elnevezést.
Gödöllő a török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
A XVIII. században Gödöllő földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést, és ő építtette a barokk kastélyt. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. Ezek közül a legjelentősebb - a kastélyon kívül - a máriabesnyői kegytemplom, mely neves búcsújáróhely. Grassalkovich szlovák és német mesteremberek betelepítésével oldotta meg az építkezésekhez szükséges munkaerő-utánpótlást.
1763-ban Gödöllő mezővárosi rangot kapott.
1841-ben kihaltak a Grassalkovichok. A gödöllői kastélyt előbb báró Sina György, egy görög származású bankár vásárolta meg, majd egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején előbb Windischgrätz hercegnek, az osztrák seregek fővezérének volt a szálláshelye Gödöllő, majd 1849. április 6-án a győztes isaszegi csata után Kossuth Lajosnak és tábornokainak főhadiszállása lett a város. Kossuth itt vetette föl először a Habsburg-ház trónfosztásának tervét, és itt fogalmazta meg a Függetlenségi nyilatkozatot, melyet április 14-én fogadott el a debreceni országgyűlés.
Az 1867-es kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta a gödöllői kastélyt és uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékul adta I. Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak.
1884-ben nagyközség lett Gödöllő.
A XX. század elején Gödöllő divatos nyaraló- és kirándulóhely volt.1911-től HÉV-vonal köti össze a települést Budapesttel.
1919 májusában a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke, Stromfeld Aurél a Grassalkovich-kastélyban rendezte be főhadiszállását, majd a megszálló román csapatokat vezető Károly román trónörökös időzött itt. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó rezidenciájaként kiegyensúlyozottan fejlődött a község.
A második világháború után a Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették.
Meghatározó volt a település életében az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre való helyezése 1950-ben.
1965-ben Gödöllőhöz csatolták a korábban önálló Máriabesnyőt. 1946 óta gróf Teleki Pál a máriabesnyői temetőben nyugszik.
1966-ban várossá nyilvánították Gödöllőt.
Gödöllő fontosabb nevezetességei: a Grassalkovich-kastély, az arborétum, az Erzsébet-park, a Kastélytemplom, a Gödöllői Városi Múzeum, az Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény és a Méhészeti Múzeum.
