Érd
Megyei jogú város
Lakosság: 62.410 fő (2007)
Terület: 60,54 km2
Népsűrűség: 1000 fő/km2
Irányítószám: 2030
Telefon körzethívószám: 23
Polgármester: T. Mészáros András (Fidesz-KDNP)
Alpolgármesterek: dr. Aradszki András (Fidesz-KDNP-MDF), dr. Csőzik László (SZDSZ), Segesdi János (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: dr. Jánosi György (MSZP)
Honlap: www.erd.hu
Érd városrészei: Erzsébetváros (Újfalu), Érdliget, Ófalu-Óváros, Parkváros, Postás-telep, Tusculanum, Újtelep
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia - völgyben tárták fel a neander-völgyi ősember vadásztelepét. Az Óváros feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn.
A települést 1243-ban említi először egy oklevél. Neve az ér vagy az erdő szóból eredhet. Korábbi írásos emlékeken Erdu néven is említik a települést.
1526-ban a mohácsi csatába induló II. Lajos király itt táborozott. Érdet csak 1543-ban, Székesfehérvár elfoglalása után foglalták el a törökök. Érd a budai szandzsák része lett, Hamzsabég néven. 1630 körül a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Zömük Szarajevó környéki katolikus hitű bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket.
1684. július 22-én Lotharingiai Károly csapatai itt győzték le Musztafa pasa seregét. A török kiűzése után Érd az Illésházy grófok birtoka volt. 1776-ban Érd mezővárosi rangot kapott.
1838-ban a nagy dunai árvíz pusztította a települést.
Érd a XX. század elején a Károlyi család birtokába került. Az érdi városodás 1972-ben indult meg üzletkomplexum, lakótelep és buszpályaudvar építésével. Érd 1979-ben városi rangot kapott Érd.
2005-ben az Országgyűlés megyei jogú várossá nyilvánította Érdet.
