Dabas
Lakosság: 16.021 fő (2001)
Terület: 166,09 km2
Népsűrűség: 96,5 fő/km2
Irányítószám: 2370
Telefon körzethívószám: 29
Polgármester: Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete-Fidesz)
Alpolgármester: Pálinkásné Balázs Tünde (Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete-Fidesz)
Országgyűlési képviselő: Szűcs Lajos (Fidesz)
Honlap: www.dabas.hu
Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el.
Oklevelek 1270-ben említik először Dabast. Gyón nevű település már IV. Béla alatt fennállt, de a tatárjáráskor elpusztult. A XV. században ismét lakott volt a környék, de a török uralom végére az egész környék elnéptelenedett.
Pest megye egyik legfiatalabb városa négy eltérő múltra visszatekintő település összevonásából alakult ki.
A megye egyik legfiatalabb városa három, illetve négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község összevonása eredményeként alakult ki. A város északi felén elterülő Sári, amit a török 1597 körül pusztított el. Új birtokosa az 1700-as évek elején katolikus szlovák úrbéresekkel telepítette be. Dabas déli felén Gyón található. Pusztáit az 1720-as években kezdték betelepíteni református magyar, majd evangélikus szlovák jobbágyokkal. A Sárival szomszédos Felsődabas annyiban hasonlít hozzájuk, hogy ide is telepítettek jobbágyságot, katolikus magyar úrbéres lakossága a XVIII. században önálló községgé szerveződhetett. Alsódabas, szomszédjával, Gyónnal együtt került az 1720-as években a Halász család kezébe.
Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették, 1966-ban pedig hozzácsatolták Gyónt és Sárit.
1984-ben városi jogú nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott Dabas.
Dabason élt Kossuth Lajos édesapja, Kossuth László. A házat amelyben élt, a szürke gránit műemléket, és a Kossuth Lajos által Turinból küldött, porcelánrózsákkal díszített koszorút nagy tisztelet övezi egész Dabason. Utcák és közintézmények viselik Kossuth László nevét.
