Budaörs
Lakosság: 25.726 fő (2005)
Terület: 23,59 km2
Népsűrűség: 1090,5 fő/km2
Irányítószám: 2040
Telefon körzethívószám: 23
Polgármester: Wittinghoff Tamás (SZDSZ)
Alpolgármester: Budavári György (Budaörsi Vállalkozók Egyesülete)
Országgyűlési képviselő: Keller László (MSZP)
Honlap: www.budaors.hu
Budaörs a Budai-hegység - Szabadság-hegy csoportja, a Csiki-hegyek és a Tétényi-fennsík között fekszik a Budaörsi-medencében, Budapest XI. kerületétől nyugatra. .
Az első földművelő, állattenyésztő népcsoportok Kr.e. 3500 körül jelentek meg ezen a vidéken. A rómaiak előtt közel száz éven keresztül a kelta eredetű eraviscus törzs élt a környéken.
Örsre vonatkozó első írásos emlék IV. Béla király egyik oklevele, mely arról tudósít, hogy a még ifjabb király a kelenföldi Szent Gellért egyházat, a hozzátartozó örsi Szent Márton és a sasadi Szent András kápolnával együtt a bélakuti cisztercita monostornak adta. Az oklevél 1236-ban kelt, és egy 1504-ben készült másolatban maradt fenn.
A XIV. században községünk több alkalommal szerepelt a "Sasadi tizedperben". Városunk a továbbiakban is királyi birtok maradt. Mivel Budán nem volt várispánság, Örsről világi adat nem maradt fenn e korból.
Csik falu már 1296-ban templomos hely volt. Egy 1395-ből fennmaradt oklevélben Zsigmond király meghagyja az esztergomi káptalannak, hogy Örs és Csik birtokokon lakó királyi jobbágyoktól ne követeljenek, mert ezáltal a két falu elnéptelenedik. A mai Budaörs területén egykor állt Horhi község 1541-ben halt ki.
1596-ban Pálffy Miklós esztergomi várkapitány egyetlen éjszaka alatt kitelepítette lakosságát Esztergom és Érsekújvár közé, ezzel a teljes környék lakatlanná vált.
A török elleni felszabadító harcok idejére esik egy történet a város címerében is szereplő Törökugrató nevű hegyről. Az egyik török vezér, hogy üldözőjének fogságába ne essen, bekötött szemű lovával a mélybe ugratott.
1720-ban telepítette be újra gróf Zichy Péterné, gróf Bercsényi Zsuzsanna, aki 1719-ben váltotta vissza saját nevére a községet. A németek betelepítése Budaörsre a XVIII. század első harmadában kezdődött el. 1739-ben pestis pusztította a települést, majd járvány után újabb sváb telepes családok érkeztek. A németek Wudersch-nek hívják a várost.
Nevezetes esemény volt az 1921-ben a királypuccs, amelyhez a budaörsi csata kapcsolódik. IV. Károly 1921. október 20-án tért vissza repülőgéppel a nyugat-magyarországi Cirákra-Dénesfára. Ellenkormányt alakított, és Ostenburg-Moravek Gyula Sopronban állomásozó csendőr-csapataival vasúton Budapest felé indult. Október 23-án megütköztek a királyhű és a jórészt az egyetemi zászlóaljakból álló horthysta csapatok Budaörsnél. A kormánycsapatok körülzárták a királyi katonákat, mire azok megadták magukat.
A település határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, Budapest térségének első polgári repülőterét.
A második világháború alatt a községben több épület leégett. 1946-ban Budaörsön kezdődött a magyarországi németség kitelepítése. A wudersch-i németség 90 százalékát ekkor Németországba hurcolták.
2002-ben a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség Budaörsön hozta létre a Magyarország legnagyobb katonai temetőjét, amelyben a második világháborúban elesett magyar és német katonák találtak végső nyugvóhelyre.
