Aszód
Lakosság: 6027 fő (2001)
Terület: 16,21 km2
Népsűrűség: 371,75 fő/km2
Irányítószám: 2170
Telefon körzethívószám: 28
Polgármester: Buzás János (független)
Alpolgármester: Rigó Lászlóné (független)
Országgyűlési képviselő: Tóth Gábor (Fidesz)
Honlap: www.aszod.hu
Aszódi linkgyűjtemény: aszod.lap.hu
Aszód Pest megye északkeleti részén elterülő kis táj, a Galga mente középpontjában, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre található. Aszódot a "Galga mente fővárosának” is nevezik.
A város és környékének a területe már az őskor óta lakott. Az Aszód melletti Kartal község és sok Galga menti földrajzi név tanúskodva őrzi a honfoglalás korának emlékét.
A település határában a XIII. században premontrei monostor épült, amelynek a Szent Kereszt nevet adományozták. A török uralom végén már nem állt a monostor.
Aszódot 1401-ben említi először egy oklevél Aza néven.
A török hódoltság idején lakatlanná vált, de később újra benépesült. Aszódra és környékére a XVIII. században Badenből és Württembergből német iparosok, a Felvidékről evangélikus földművesek, valamint Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók telepedtek le.
Aszód 1761-től mezővárosi címet kapott, 1912-től pedig járási székhellyé vált.
Petőfi Sándor szülei, Hruz Mária és Petrovics István 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi Sándor 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt az aszódi gimnázium tanulója. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az „Úti emlékek”-ben emlékezik meg.
Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet 1884-ben.
Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár és több bank is volt a településen.
A második világháborút követően Aszód elvesztette városi rangját, amelyet csak 1990-ben kapott vissza.
