Szécsény
Lakosság: 6.479 fő (2001)
Terület: 45,83 km2
Népsűrűség: 141,37 fő/km2
Irányítószám: 3170
Telefon körzethívószám: 32
Polgármester: dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet (MSZP)
Alpolgármester: -
Országgyűlési képviselő: dr. Nagy Andor (KDNP)
Honlap: www.szecseny.hu
A régészeti leletek bizonyítják, hogy a környék ősidők óta lakott hely volt. A honfolalás után Szécsény környékének egy része a Kacsics nemzetség birtoka volt. A többi rész a nógrádi várszervezethez tartozott. Az 1229-ben kelt adománylevél felsorolja azokat a helyeket, amelyeket a király a Szák nemzetséghez tartozó Pósa ispánnak adományozott, köztük Szécsényt is, Zychon névvel.
Szécsény életében a hanyatlás a XIII.század derekán következett be. Ekkor érte a Gertrúd királyné elleni összeesküvésben részt vevő szécsényi földbirtokosokat ért megtorlás. Az 1241-es tatárjárás is hatással volt a város fejlődésének megtorpanására. Az újabb fellendülés 1274-ben vette kezdetét, amely Szécsényi Tamás idejében teljesedett ki. A terület visszaszerzése után Szécsény neve ismét összeforrt a Kacsics család történetével. A család tekintélye évről-évre növekedett.
Károly Róbert az 1334. május 5-én kiadott oklevélben Szécsényt városi ranggal ruházta fel. A XV. században a szécsényi vár építése összefüggött a huszitákkal folytatott háborús veszéllyel. A szécsényi várkastélyban írták alá 1441-ben a husziták vezetőjével, Giskrával a fegyverszüneti egyezményt. Hunyadi János, aki részt vett a husziták elleni háborúban, két alkalommal is járt Szécsényben.
A török veszély miatt Losonczy István vezetésével megerősítették a szécsényiek a város védelmét. A török egymás után foglalta el a nógrádi várakat, ahonnan portyázó csapatok indultak a környező településekre. 1544-ben Szécsény ellen indítottak támadást, de Losonczy serege visszaverte a törököket.
1552-től 1593-ig a török uralom volt Szécsényben. A település ekkor a szandzsák székhelye lett. Tiefenbach Kristóf és Pálffy Miklós seregei 1593 végén visszafoglalták Szécsényt. A vár 1605-ben Bocskai István birtokába került, de 1606-ban a bécsi béke értelmében visszakerült a király birtokába. Bethlen Gábor első hadjárata során 1663-ban Szécsényt különösebb ellenállás nélkül birtokba vette. 1663-ban a török ismét elfoglalta a várost.
A török sereg 1683-ban erőfeszítéseket tett Bécs elfoglalására, de Lotaringiai Károly és Sobieski János lengyel király csapatai ezt megakadályozták. Az elbeszélések szerint Forgách Ádám özvegye, Rechberg Katalin arra kérte a lengyel királyt, hogy verje ki a törököt Szécsényből, családjuk ősi birtokáról. A király seregével november 10-én Szécsény alá érkezett, és elrendelte a vár ostromát. A törökök felgyújtották a külső várost. Sobieski katonái megfékezték a tűz továbbterjedését, egészen a vár kapujáig jutottak. Az ostrom a második napon sikerrel zárult. A vár védői háromnapi ágyúzás után a szabad elvonulás ígéretére megadták magukat. A több mint ezer fős török sereg fegyverét a várban hagyva, végleg elvonult Szécsényből. Sobieski János seregével hazaindult Lengyelországba. A városban pestis tört ki. A lakosság félelmében észak felé menekült. Az üresen marad várat Esterházy Pál nádor parancsára Disznossy Ferenc alkapitány horvát katonáival felrobbantotta. Szécsény teljesen elnéptelenedett. Később Ifjabb gróf Koháty István a néptelen Füleket és Szécsényt újra betelepítette.
A leendő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc úgy tervezte, hogy az országgyűlést Rákos mezejére hívja össze. A császári csapatok 1705-ben kinevezett új magyarországi parancsnoka, Herbeville tábornok azt a parancsot kapta, hogy akadályozza meg Rákóczi Pest határába tervezett országgyűlésének megtartását. Az eredeti tervet megváltoztatva II. Rákóczi Ferenc Szécsénybe hívta össze az országgyűlést, amely szeptember 12-től október 3-ig tartott. Szeptember 18-án II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választották.
A trianoni súlyosan érintette Szécsényt. A helyi vásárok látogatóinak a felét elvesztette. Észak felé szinte megbénult a kereskedelem, nagymértékben csökkent a közlekedés.
A század első felében felerősödött a Rákóczi-kultusz. Országos jelentőségű volt az 1905 szeptemberében, az országgyűlés 200. évfordulója tiszteletére rendezett szécsényi ünnepség. Szécsényt a török uralom alól felszabadító Sobieski János lengyel királynak az emlékét megőrző táblát 1933-ban elhelyezték a templom falára.
A második világháború alatt a város 861 épületéből 385 teljesen megsemmisült, vagy súlyosan megrongálódott.
1985-ben ismét várossá nyilvánították Szécsényt.
