Pásztó
Lakosság: 10.280 fő (2001)
Terület: 72,6 km2
Népsűrűség: 141,58 fő/km2
Irányítószám: 3060
Telefon körzethívószám: 32
Polgármester: Sisák Imre (MDF-Nemzeti Kör Pásztóért)
Alpolgármester: dr. Becsó Károlya (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Juhász Gábor (MSZP)
Honlap: www.paszto.hu
Anonymus közlése szerint a honfoglalók Árpád parancsára innen indultak a nógrádi és gömöri részek meghódítására.
A tatárjárás után szerzetesek építették újjá a templomot, monostort, majorokat. 1190-ben III. Béla az egyik ciszteri rendet telepítette ide. Pásztó 1298-ban vásártartói jogot kapott. Ekkor már fejlett ipara, mezőgazdasága volt a településnek, amelyben kiemelkedő volt a szőlőkultúra jelentősége. Ennek emlékei a Fő úti gótikus pincék, melyek még ma is használhatók bor tárolására.
Tar Lőrinc kérésére 1407. április 26-án Zsigmond király városi kiváltságlevelet adományozott Pásztónak, melyben a város lakóit, a budai polgárokkal egyenlő jogokkal ruházta fel.
A török hódítást megsínylette a település, száz évig kihalt volt Pásztó. Az 1650-es években kezdett új élet kialakulni. I. Lipót császár adománylevelének birtokában Morvaországból érkezett ciszter-szerzetesek 1715-ben felépítették a ma is álló barokk kolostort. II. József 1787-ben eltörölte az apátságot, de utódai uralkodása alatt 1802-ben azt visszahelyezték eredeti jogaiba.
1871-ben mezővárosról visszaminősítették nagyközséggé. 1867-ben már járt a vasút Pásztón. A szőlőtermelést sújtó filoxéra miatt a fő jövedelmétől megfosztott településre nehéz idők jártak. A kisipar, a mezőgazdaság, az erdőgazdaság nem biztosította a lakosság eltartását. A két világháború között jelentős kisiparos réteggel bírt. A szőlő és bortermelése nem érte el a filoxéra előtti szintet.
Az 1950-es években a termálvíz hasznosítására strandfürdő létesült. A 1960-as években lakótelepek épültek Pásztón. Városi rangját a település 1984. január 1-én kapta vissza.
Pásztó fontosabb látnivalói: a Szent Lőrinc plébániatemplom, a kolostor, a Csohány Kálmán Galéria, az Oskolamester háza (az épülete már 1428-ban is említi oklevél), valamint a Pásztói Múzeum.
