Balassagyarmat
Lakosság: 17.704 fő (2005)
Terület: 29,03 km2
Népsűrűség: 609,85 fő/km2
Irányítószám: 2660
Telefon körzethívószám: 35
Polgármester: Medvácz Lajos (Fidesz-KDNP-MDF)
Alpolgármester: Csach Gábor (Fidesz-KDNP-MDF)
Országgyűlési képviselő: Balla Mihály (Fidesz)
Honlap: www.balassagyarmat.hu
Balassagyarmat a honfoglalás kori Gyarmat törzs nevét viseli. A település kedvező fekvésének köszönhetően már jóval a honfoglalás előtt lakott hely volt. Máig nem bizonyított, de valószerűnek tekinthető az a feltételezés, mely a Ptolemaiosz Klaudiosz, a neves ókori tudós Kr. u. 150 körül írt művében szereplő Iscenum-Uskenon nevű települést, kelta-jazig kereskedelmi központot Balassagyarmattal azonosítja.
Az 1241. évi tatárjárás elpusztította a települést. A legnagyobb változást újratelepülésében az jelentette, hogy királyi tulajdonból 1246-ban családi kézbe, a Balassák ősének birtokába került, a családi birtokok központja lett. Gyarmat 1330-tól vásáros hely volt.
A török hódítás a város létét veszélyeztette, fontossága végvárként, a felvidék kapujaként lett egyre nagyobb. Többször cserélt gazdát a harcok során, míg végül 1663-ban a török elfoglalta és felégette.
Gyarmat újbóli betelepítése 1690-ben kezdődött. A régi lakók közül csak néhányan tértek vissza, helyükre északról szlovákok érkeztek. Az újranépesülő település lakói az első évtizedben jobbágyok voltak. A város egyik földesura Balassa Pál templomot épített, melyet 1746-ban szenteltek fel. 1845-ben épült fel a mai is működő büntetés-végrehajtási intézet, a Balassagyarmati Fegyház és Börtön.
A balassagyarmati megyeházán hivatalnokoskodott hosszabb ideig Madách Imre és Mikszáth Kálmán, és itt kezdték irodalmi munkásságukat is.
Az első világháborút követő trianoni diktátum véget vetett Balassagyarmat fejlődésének, a város elvesztette vonzáskörzetének nagy részét. 1919. januárjában a város bátor polgárai (katonák, börtönőrök, vasutasok és ipari munkások) kiűzték a megszálló csehszlovák csapatokat, elnyerve ezzel a Civitas Fortissima, a legbátrabb város címét. A második világháborúban semmisült meg a város nevezetessége, Közép-Európa egyik legnagyobb zsinagógája és lett a háború áldozata a város korábbi életében nagy szerepet játszó zsidóság. A világháború utáni években a város „kiérdemelte” a „reakciós fészek” elnevezést. Rákosi Mátyás 1949-ben teljesítette a salgótarjáni pártszervezet kérését, akik egy fennmaradt dokumentum szerint a jó választási eredmények jutalmaként kérték a megyeszékhely áthelyezését. (1950 és 1954 között Balassagyarmat, mint a megye második legnagyobb lélekszámú városa a beruházásoknak mindössze 0,1 százalékát kapta.)
Ma Nógrád megye nyugati részének a központja Balassagyarmat, melynek iskolái, múzeumai, népművészeti rendezvényei kulturális és idegenforgalmi tekintetben is nevezetesek.
