Tata
Lakosság: 24.272 fő (2006)
Terület: 78,17 km2
Népsűrűség: 310,5 fő/km2
Irányítószám: 2890
Telefon körzethívószám: 34
Polgármester: Michl József (Fidesz-KDNP)
Alpolgármesterek: Horváthy Lóránt (Fidesz-KDNP), Robozné Schőnfeld Zsuzsanna (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő: Tatai-Tóth András (MSZP)
Honlap: www.tata.hu
A település feltehetően a Miskóc nemzetség, Tota nevű tagjától kapta a nevét. Az itáliai umber nyelvben a Tota, a szabin nyelvben a touta, volscus nyelvben a tota, illir és trák nyelvekben a theuta, emberek közösségét jelenti.
Ősidők óta lakottá tették Tata környékét kedvező természeti adottságok. A rómaiak jelenlétéről is tárgyi emlékek sokasága tanúskodik. A középkor kezdetén feltehetően négy templom állt a város jelenlegi területén. Ebből a hívők oly számára következtethetünk, mely már egy jelentősebb települést tesz elképzelhetővé. A település latin neve Dotis.
A tatai vár építési munkálatai még Nagy Lajos idejében kezdődtek. Tata fénykora Zsigmond és Mátyás uralkodásának idejére esett. A német-római császár, fényes uralkodók, fejedelmek és követségek találkoztak Tatán, nagy jelentőségű tárgyalások színtere volt a város. Mindez megkülönböztetett jelentősséget biztosított a várnak és a környező településnek. Mátyás 1465 táján a várat reneszánsz pompával uralkodói pihenőhellyé alakította. II. Ulászló is szívesen időzött Tatán. 1510-ben az országgyűlés üléseinek adott Tata.
A török háborúk idején a Buda és Bécs közötti vonalon, a végvárak sorában, a komáromi vár előváraként jelentős szerepet kapott a Tatai vár. A vár 1529-ben került idegen kézre.
1605-ben a vár őrsége csatlakozott Bocskai szabadságharcához, de a bécsi béke után újra királyi főhatóság alá, majd a törökök kiűzését követően Habsburg fennhatóság alá került. 1705 novemberében a vár kapui megnyíltak Rákóczi serege előtt és így a város is a fejedelem oldalára állt. A szabadságharc megtorlása viszont a várat nem kímélte, mert felégették.
Galánthai gróf Eszterházy József 1727-es feltűnése volt a fordulópont, amikor is birtokba vette a területet. Az Eszterházyak családi hagyományaik, a művészetek és a kultúra iránti érdeklődésük, széleskörű kapcsolataik és anyagi lehetőségeik révén jelentékeny elősegítői voltak a helyi ipar megalapozásának. Mikovinyi Sámuel a vadvizek elvezetésével jelentős területeket hódított meg a mezőgazdasági művelés számára, halászhatóvá tette a Nagy-tavat. Nevéhez fűződik a Cseke-tó mai arculatának kialakítása és a malmoknak vízi energiát szolgáltató patak-csatorna hálózat szabályozása is. Fellner Jakab építész munkássága nyomán öltött testet Tata barokk formavilága. Kiváló stílusérzékkel, művészi igénnyel tervezett épületei mára Tata jelképeivé váltak. 1767-ben indult a kitűnő minőségű, választékos artisztikumú tatai majolikák gyártása, amely ismét európai rangra emelte Tata hírnevét. A XIX. század folyamán számtalan gyár, üzem létesült Tatán.
Az Esterházy uradalom tiltakozása ellenére 1938. június 1-jével Tata és Tóváros közigazgatási egyesítése megtörtént. 1985-ben Tatához csatolták Agostyán községet is.
