Szolnok
Megyei jogú város
Lakosság: 75.474 fő (2007)
Terület: 187,23 km2
Népsűrűség: 407,68 fő/km2
Irányítószám: 5000
Telefon körzethívószám: 56
Polgármester: Szalay Ferenc (Fidesz)
Alpolgármester: dr. Kállai Mária (Fidesz)
Országgyűlési képviselő: Botka Lajosné (MSZP), Iváncsik Imre (MSZP)
Honlap: www.szolnok.hu
Szolnok, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye a Nagyalföld a közepén fekszik.
Szolnok neve 1030 körül válik ismertté, amikor az államalapító István király az újonnan szervezett Szolnok vármegye központjává teszi. A Tisza és a Zagyva egybefolyása által képzett, védett magaslaton épül ki az ispánsági vár, amely nevét Zounok ispántól kapta
Szolnok a törökök elleni harcban földrajzi helyzetéből adódó stratégiai jelentősége természetesen vonta magára az ország figyelmét. A mohácsi csatavesztést, majd Buda elestét követően Dobó István ismerte fel a város fontosságát. Dobó vette rá I. Ferdinándot, hogy az új várat építtessen 1550-ben. Két oldalról a Tisza és a Zagyva, harmadik oldalról a Zagyva mesterséges árokba vezetett vize védte. A vár szögletbástyáit kőből, a védőpalánkot fűzfafonadékból és anyagból építették. A vár, de még inkább a főként idegen zsoldosokból álló mintegy 1400 főnyi védősereg azonban nem állta ki a próbát. A zsoldosok elszöktek, a várban maradt magyarok pedig segítséget nem kapván, a kilátástalan harcban a vár feladására kényszerültek. Így Szolnokra idegen török uralom köszöntött.
Kedvező fekvésének, gazdasági jelentőségének felismerésével a törökök 1553-ban szandzsákszékhellyé tették. A közlekedés javítására és a révjövedelem növelésére felépítették a vár alatt azt a cölöphidat, mely az ország legrégibb állandó jellegű hídjának tekinthető. A török hódoltság 133 évig tartott. A törökök a vár állandó karbantartása és korszerűsítése mellett csupán egy mecsetet és egy fürdőt építettek. A szolnoki lakosság számára nehéz, bár békés török fennhatóságának 1685-ben vége szakadt.
A reformkor szellemi, gazdasági életet megújító törekvései Szolnok fejlődését nagymértékben segítették. A Tisza szabályozása, a gőzhajózás és a vasút Szolnok hídváros szerepét megnövelte, megélénkül a tutajozás és a tiszai hajó forgalom. 1847-ben megépült a vasút Pest-Szolnok szakasza.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Szolnok központi szerepet játszott a meglévő vasút és a tiszai hajózás révén. 1849. március 5-én a szolnoki csata győzelmét követően indult meg a tavaszi hadjárat.
1876-ban megyeszékhely lett Szolnok.
Az első világháború után a Tanácsköztársaság idején a román királyi haderő támadása hatalmas károkat okozott, 77 napig itt húzódott a front. A második világháború alatt Szolnokot több bombatámadás is érte.
Szolnok 1990. november 13-án kapott megyei jogú városi rangot.
Szolnok nevezetességei: a Megyeháza, a Belvárosi templom, a Vártemplom, a Partos kápolna, a Tisza Szálló és Gyógyfürdő, a Magyar Repüléstörténeti Múzeum, a Szabadtéri Vízügyi Múzeum, a Szigligeti Színház, a Víztorony.
