Mezőtúr
Lakosság: 19.329 fő (2001)
Terület: 289,72 km2
Népsűrűség: 66,7 fő/km2
Irányítószám: 5400
Telefon körzethívószám: 56
Polgármester: dr. Draskovits Dénes (MSZP-SZDSZ)
Alpolgármester: Lévai Sándor (Fidesz-Nemzeti Fórum), Mlinárcsek János (MSZP-SZDSZ)
Országgyűlési képviselő: Rózsa Endre (MSZP)
Honlap: www.mezotur.hu
Mezőtúri linkgyűjtemény: mezotur.lap.hu
Linkgyűjtemémy ajánló a térségből: turkeve.lap.hu
Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok Megye délkeleti részén fekvő, több mint 600 éves városi múltra visszatekintő mezőváros. A település az Alföld középső részén, a Hortobágy-Berettyó partján fekszik. A Berettyó az Árpád korban a Túr nevet viselte és a folyó mentén több település nevében is előfordul. Oklevelek Thur, Túr, Nagy-Túr, Tisza-Túr, Mező-Túr néven említik a várost. Az 1208 és 1235 közt íródott Váradi Regestrum említi először a települést, Túr néven.
A honfoglaló magyarok Túr alatt keltek át a Körös folyón. A hét vezér közül Tas és Szabolcs hódította meg ezt a vidéket. Ond vezér törzse szállta meg Túr környékét, s az ő leszármazottjai - a Bár-Kalán nemzetség ivadékai - hosszú időn át uralták ezt a területet. A későbbi századokban birtokosai gyakran változtak. Közöttük vannak a Hunyadiak, majd a Rákócziak is. 1378-ban mezővárosi címet kapott Mezőtúr.
A protestáns tanokkal 1530 előtt ismerkedtek meg a mezőtúriak. Előbb Luther tanai, majd a kálvinizmus rohamosan gyökeret vert. A Római Katolikus Egyház meg is szűnt, és majd csak 1776-ban alakult újjá néhány hívővel.
1562-től 1692-ig, a török hódoltság alatt - mint a szolnoki szandzsákhoz tartozó szultáni birtok - fegyvertartási jogot kapott. A pasa és a bég oltalomlevelekben védte nemcsak a kóborló hadaktól, hanem még földesuraival szemben is.
Az 1848-as események nagy hatással voltak a városra. A túriak ott voltak a délvidéki, a kassai harcokban, és a szolnoki csatában Damjanich mellett is.
