Heves
Lakosság: 11.522 fő (2001)
Terület: 99,31 km2
Népsűrűség: 116,02 fő/km2
Irányítószám: 3360
Telefon körzethívószám: 36
Polgármester: Csáki Zsigmond (Fidesz)
Alpolgármester: Balázs Ferenc (Fidesz),
Országgyűlési képviselő: Godó Lajos (MSZP)
Honlap: www.heves.hu
Heves területén és határában feltárt régészeti leletek szerint jelentős emberi település lehetett itt már a Krisztus előtti I. évezredben, a szkíta korszakban . A honfoglalás korából gazdag női sírlelet került elő Heves külterületén, a Kapitányhegyen.
Az Árpád-házi királyok korában Heves királyi várbirtok volt, névadó központja a Hevesújvári vármegyének. Heves nevét 1203-ban említi először oklevél Hewes alakban. A terület az Aba nemzetségből származó Kompolti, majd az Országh család birtoka volt. Hewes erősödését elősegítette, hogy fontos kereskedelmi és hadi útvonalak vezettek itt keresztül. 1467-ben egy oklevél már mezővárosként említi Hevest. A város temploma a XIII. században, gótikus stílusban épült. Heves virágzásának a XV. században a török pusztítás vetett véget. Az 1540-es évektől Heves is török hódoltsági terület lett, a hatvani szandzsák része, ezen belül náhijeközpont volt.
A felszabadító harcok során a császári hadtest 1685. október 16-án érte el a Hevest, ami a palánkvárral együtt harc nélkül került a császáriak kezébe. Az elvonuló törökök a várat felégették. Később Heves nagy részét Glöcksberg Dietrich vásárolta meg az udvartól a környékbeli községekkel együtt.
Idővel visszaköltözött az elmenekült magyar lakosság, valamint jelentős számú jobbágynép érkezett Mezőszemere, Ónod, Mezőkövesd községekből. A felvidékről tótok, Gömör vármegyéből több református nemesi család, valamint Frankfurt környékéről 21 téglaégető német költözött Heves környékére. A XVIII. század elején a délvidéki rácok pusztításaitól, valamint pestisjárványtól is szenvedett a hevesi nép.
1848 után a félbe maradt jobbágyfelszabadítás és földtulajdonlás kérdése hosszú ideig megoldatlan volt. Az 1860-ban végrehajtott földbirtokrendezés, tagosítás óriási hatással volt a község életére. Fellendült a mezőgazdasági termelés, országos hírűvé vált a dinnye- és dohánytermelés.
Az első világháború frontjain 110 hevesi katona vesztette életét. Az 1920-as években új községrész kezdett épülni Újtelep néven. A második világháború a hevesiektől is nagy áldozatot követelt. 350 zsidó lakost hurcoltak haláltáborokba, illetve nagyon sokan kerültek még szovjet munkatáborokba. Az 1956-os forradalom idején Hevesen is munkástanács alakult, nemzetőrséget állítottak.
1984-ben Heves újra városi rangot kapott.
Fontosabb hevesi látnivalók: a római katolikus templom, a Hevesi Múzeumi Kiállítóhely, a Remenyik-kastély, a Halász-kastély, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet, a Sakkmúzeum és a Termálfürdő
