Gyöngyös
Lakosság: 33.553 fő
Terület: 54,1 km2
Népsűrűség: 610,22 fő/km2
Irányítószám: 3200
Telefon körzethívószám: 32
Polgármester: Hiesz György (MSZP)
Alpolgármester: dr. Végh Attila (MSZP)
Országgyűlési képviselő: dr. Magda Sándor (MSZP)
Honlap: www.gyongyos.hu
Gyöngyös a Mátravidék legfontosabb települése. Gyöngyös nevét az oklevelek először 1261-ben „Gungus”-ként említik. Károly Róbert 1334-ben mezővárosi rangra emelte a települést.
Az 1546-tól 1687-ig tartó török uralom viszonylag békésebb körülményeket teremtett, mint a hódoltság más területein, így a kereskedelem és a szőlészet és a borászat és a céhes ipar tovább fejlődött
A lakosság többségét alkotó szőlőművelők szabadon kereskedhettek boraikkal a három részre szakadt ország területén, amihez királyainktól kiváltságleveleket is kaptak.
Gyöngyös a Rákóczi szabadságharcban a fejedelem oldalára állt. 1708 és 1710 között a városban és környékén is súlyos pestisjárvány dúlt, aminek áldozata lett Vak Bottyán János tábornok is, akit 1709-ben a gyöngyösi ferences templomban helyeztek örök nyugalomra.
A város fejlődését hátráltatta, hogy a Pest-Hatvan-Miskolc-Kassa vasútvonal elkerülte a települést. Az 1883-1885 között fellépett filoxéra vész tönkretette az addig virágzó szőlőművelést.
1904-ben, 1908-ban és 1917-ben is tűzvész pusztította Gyöngyöst. Utóbbiban a teljes belváros megsemmisült. IV. Károly király törvényben rendelkezett a város újjáépítéséről, amit nagy értékű adománnyal is támogatott. Országos gyűjtés indult és az első világháború után Wargha László építészprofesszor tervei alapján dr. Puky Árpád polgármester tevékenységének köszönhetően a város újjáépült és lényegében ekkor kapta mai arculatát.
Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmi felfedezése az 1887-ben megalakult Mátra Egylet tevékenysége nyomán, a századforduló táján kezdődött
Az 1930-as években épült a ma is meglévő szállodák jelentős része. Ekkor épült meg a Gyöngyös-Parád-Eger országút, 1938-ban pedig megkezdődött a kékesi Déli-sípálya építése.
Gyöngyös nevezettségei: a barokk Szent Orbán-templom, a Szent Bertalan-templom és Kincstára, a II. Rákóczi Ferenc ház a Fő téren, a Grassalkovich ház, a Mátra Múzeum az Orczy-kastélyban és a Mátrafüred és Lajosháza között közlekedő Mátravasút.
