Füzesabony
Lakosság: 8.335 fő (2001)
Terület: 46,34 km2
Népsűrűség: 179,87 fő/km2
Irányítószám: 3390
Telefon körzethívószám: 36
Polgármester: Laminé Antal Éva (Fidesz-KDNP-MIÉP-MDF-Lokálpatrióta Egylet)
Alpolgármester: dr. Bartos Lászlóné (Fidesz-KDNP-MIÉP-MDF-Lokálpatrióta Egylet)
Országgyűlési képviselő: Korózs Lajos (MSZP)
Honlap: www.fuzesabony.hu
Füzesabony és környéke régészeti leletekben igen gazdag. A város területén, az Öregdombon végzett ásatások kőkori, kora- és késő bronzkori telepek feltárását eredményezték. A pusztaszikszói gyümölcsös területén sok pattintott tűzkő, kalcedon és obszidián kőeszköz került elő. A feltárt gazdag leletanyag egy része a Nemzeti Múzeumba, más része az egri Dobó István vármúzeumba került, kisebb részét a füzesabonyi Helytörténeti kiállítás őrzi.
1261-ben említik először írásos források a település nevét Obon alakban, amikor IV. Béla király megerősítette az egri püspökséget. A falu jelentősen megerősödik a következő századok során. Pusztaszikszó a környékbeli püspöki birtokok központja volt, és a határában a földesúr kiterjedt majorüzemet működtetett. 1552-ben a török elpusztította, de rövidesen újranépesült. Rövid időre világiak birtokába került a település, de már 1627-ben Eger püspöke szedte a dézsmát. 1799-ban a francia hadjáratok idején a felkelő megyei lovasság egyik állomáshelye volt Füzesabony.
A szabadságharc alatt, az 1849 február 26-27. -i kápolnai csatavesztés után az osztrák sereg egészen Tiszafüredig üldözte a visszavonuló magyar csapatokat. Füzesabonynál sok menekülő magyar katona lelte halálát, őket a szikszói Berek mentén temették el. Tiszteletükre 1896-ban emlékművet emeltek.
Füzesabony fejlődésének lendületet adott a XIX. század végén megindult vasútépítkezés. 1870-ben a Hatvan - Miskolc közötti fővonal, 1872-ben az egri, majd 1891-ben a debreceni szárnyvonal készült el. 1931-35 között Tompa Ferenc régész nagyarányú ásatásokat végzett a területen és ennek hatására 1935-ben megnyitotta kapuit a Régésziskola.
A városiasodás Füzesabonyban 1945 után kezdődött. A település 1950. október 1-től önálló tanácsú község, majd 1970-ben nagyközség, 1983-ban városi jogú nagyközség és 1989. március 1.-jén városi rangra emelkedett.
