Hajdúböszörmény
Lakosság: 32.074 fő (2006)
Terület: 370,78 km2
Népsűrűség: 86,90 fő/km2
Irányítószám: 4220
Telefon körzethívószám: 52
Polgármester: Kiss Attila (Fidesz-Hajdúböszörményi Polgári Szövetség-MAGOSZ-Kisgazda Polgári Egyesülete-KDNP-Vállalkozók Pártja)
Alpolgármesterek: dr. Cs. Varga László (Fidesz-Hajdúböszörményi Polgári Szövetség-MAGOSZ-Kisgazda Polgári Egyesülete-KDNP-Vállalkozók Pártja)
Országgyűlési képviselő: Kiss Attila (Fidesz)
Honlap: www.hajduboszormeny.hu
A Hajdúság legnagyobb városa Hajdúböszörmény. A hajdúkról és a böszörményekről kapta nevét a település. A böszörmények muzulmán vallású bolgár-török nép voltak, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek erre a vidékre. Később a „böszörmény” szó a régi magyar nyelvben közszóként élt, és mohamedánt, iszlámhívőt jelentett. Böszörmény a nyírségi izmaeliták központja volt. Az Árpád-korban a böszörmények kereskedelemmel foglalkoztak, de a falu a tatárjárás során elpusztult, majd a XII-XIII. században újra benépesült.
A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet Hajdúböszörmény központtal. Ez közigazgatási egységként 1876-ig állt fenn, ekkor alakult meg Hajdú vármegye.
Nagyböszörmény néven 1248-ban említik először a település nevét. A XIV. században a debreceni uradalomhoz tartozott, majd 1410-ben Zsigmond uralkodása alatt mezőváros (oppidium) lett Böszörmény.
A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami Wütender Armenier lett. Ez egy téves, és egyben komikus szó szerinti fordítás eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy "Bősz örmény".
A két világháború nagy véráldozattal járt és hatalmas károkat okozott a város épületeiben. A II. világháború után megindított szövetkezesítés, majd az 1960-70-es évekbeli ipartelepítés átalakították Hajdúböszörmény társadalmi szerkezetét és arculatát. Hajdúböszörmény a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet.
Hajdúböszörmény fontosabb nevezetességei: Böszörmény sétáló utcája, a Hajdúsági Múzeum, a Káplár Ház – Káplár Miklós Gyűjtemény, a romantikus Református templom és a Városháza.
