Debrecen
Megyei jogú város
Lakosság: 204.100 fő
Terület: 461,65 km2
Népsűrűség: 442,53 fő/km2
Irányítószám: 4000-től 4044-ig
Telefon körzethívószám: 52
Polgármester: Kósa Lajos (Fidesz)
Alpolgármesterek: Halász János (Fidesz), Halász D. János (Fidesz), Pajna Zoltán (Fidesz)
Országgyűlési képviselők: Halász János (Fidesz), Kósa Lajos (Fidesz), dr. Pósán László (Fidesz)
Honlap: www.debrecen.hu
Debreceni linkgyűjtemény: debrecen.lap.hu
Pósán László politikai tevékenységével kapcsolatos cikkek
Halász János politikai tevékenységével kapcsolatos cikkek
Kósa Lajos politikai tevékenységével kapcsolatos cikkek
Debrecen Magyarország második legnagyobb városa és Hajdú-Bihar megye székhelye. A város környéke már az ókorban is lakott hely volt. A honfoglalásig vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok uralták ezt a vidéket. Debrecen a tatárjárás utáni évtizedekben kezdett kiemelkedni a környékbeli falvak közül. A város neve 1235-ben, egy egyházi okiratban olvasható először, a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben „Debrezun” alakban. Egyesek szerint a város neve feltehetőleg a szlovák dobre zljiem, „jó termőföld” kifejezésből ered, mások szerint viszont török eredetű.
A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően. 1361-ben Nagy Lajos király Debrecent a szabadalmas mezővárosok közé emelte. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett.
Debrecen 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt. A település védelmét – katonák, bástyák és várfalak helyett – a város körüli 4-5 m mély árok és még inkább a várossal kapcsolatban állt hatalmaktól ravaszsággal, diplomáciai ügyességgel, bőkezű adományokkal megszerezett menlevelek biztosították. Egyszer királyok, fejedelmek írása, máskor török oklevél ígért védelmet az ütközőpontban lévő városnak. Ezért hol a nyugat felé terjeszkedő muszlim vallású török világbirodalom, hol a keleti irányban hódító katolikus európai uralkodók, hol éppen az ellenük felkelt magyar fejedelem, II. Rákóczi Ferenc csapatait tartotta élelemmel, pénzzel a város.
I. Lipót 1693-ban szolgálat és adomány elismeréseképpen szabad királyi városi rangot adományozott Debrecennek. A vallási reformmozgalom hamar gyökeret vert Debrecenben, amely a XVI. századtól kizárólag protestáns lakosságúvá vált. 1715-ben két és fél évszázad kényszerű távollét után visszatért a „kálvinista Rómába” a római katolikus egyház. A város által adományozott templomtelken a piarista szerzetesek vállalták a missziót és hamarosan felépült templomuk is, a mai Szent Anna-székesegyház.
Az 1848. március 15-én kitört magyar forradalom Debrecenre is nagy hatással volt. Az események nyomán kibontakozó szabadságharc Debrecennek különleges szerepet szánt: 1849. év első felében, öt hónapra ide költözött az ország kormánya, így Magyarország ideiglenes fővárosa, a „szabadság őrvárosa” lett. Az Országgyűlés a Református Kollégium oratóriumában tartotta üléseit. A szabadságharc világhírű vezére Kossuth Lajos itt, Debrecenben, a református Nagytemplomban mondta ki a Bécsben székelő osztrák uralkodóház, a Habsburgok trónfosztását, Magyarország függetlenségét.1849. augusztus 2-án Debrecen nyugati részén az osztrák uralkodó segítségére siető hatalmas túlerőben levő orosz cári csapatok döntő vereséget mértek a magyar honvédségre.
1857-ben elérte a várost a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel. Debrecen vasúti gócponttá vált. 1865-ben nyitották meg a mai Csokonai Színházat. A XIX. században kórházak, egyházi és világi iskolák, laktanyák, templomok épültek. 1884-ben, a fővárost is megelőzve épült Debrecenben a gépi vontatású közúti vasút.
A második világháborúban Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett, az épületek fele elpusztult, negyede súlyosan megrongálódott. 1944-ben megkezdődött az újjáépítés, és Debrecen rövid időre másodszor is az ország fővárosa lett. Itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is.
Folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a Debreceni Repülőtér forgalma, és a város elérhetőségeit nagyban javított az, hogy az M3-ashoz csatlakozó M35-ös autópályán is elérhető a település.
Fontosabb látnivalók Debrecenben: a Református Nagytemplom, a Református Kistemplom, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma, a Megyeháza, a Városháza, a Régiposta étterem, a Déri Múzeum, a Nagyerdő és a minden évben augusztus 20-án megrendezésre kerülő Virágkarnevál.
