Kapuvár
Lakosság: 10.684 fő
Terület: 96,05 km2
Népsűrűség: 111,23 fő/km2
Irányítószám: 9330
Telefon körzethívószám: 96
Polgármester: Hámori György (Fidesz-KDNP-Kapuvári Polgári Társaság)
Alpolgármesterek: Kóczán Zoltán (Fidesz-KDNP-Kapuvári Polgári Társaság), Németh Csóka Gábor (Fidesz-KDNP-Kapuvári Polgári Társaság)
Országgyűlési képviselő: Ivanics Ferenc (Fidesz)
Honlap: www.kapuvar.hu
Kapuvár Magyarország északnyugati részén, a Kisalföld két tájegységének - a Rábaköznek és a Hanság-medencének – találkozásánál található. Kapuvár kincse a 62 C°-os, 1.762 méter mélyről előtörő minősített gyógyvíz, melyet bő hozamú források táplálnak. Minden irányból erdők veszik körül a várost, remek kirándulási lehetőséget nyújtva, a természetet szerető turistáknak.
Már az őskortól lakott terület. Őskori, kelta, római, avar, népvándorlás kori temetők leletei, Árpád-kori település feltárt anyaga utal a múltban itt élt emberek életformájára.
Kapuvár létrejötte a honfoglalás utánra tehető. Az augsburgi veresége után (955) megtorló hadműveletektől tartva az ország nyugati oldalán elárasztásokkal, mocsarakkal, akadályrendszerek építésével erős gyepűrendszert alakítottak ki, melyek szűk átjáróit megerősített kapukkal őrizték. Ezek egyike a már 1162-ből adatolható Kapuvár (castrum illud quod vulgariter Capuu dicitur), melynek első ismert várnagyát (comes Dytricus castellanus de Kopu) egy III. Andrásnak címzett jelentés említ.
Kapuvár várának hadászati jelentősége a török időkben ismét növekedett, az oszmán csapatok többször elfoglalták, de tartósan nem tudták megvetni a lábukat Kapuváron. 1558-ban a település mezővárossá vált, a várvédőknek Nádasdy Ferenc telkeket adományozott. Kapuvár urát, Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték, és a település a kincstár kezelésébe került, majd I. Lipót császártól kiváltságleveleket nyert. 1681-ben Esterházy Pál nádor örökjogon szerezte meg magának, így Kapuvár az óriási Esterházy uradalom része lett.
Rákóczi-szabadságharc kitörése után, Kapuvár a Rábaköz hadszíntérré vált. A város szabadságharc idején többször gazdát cserélt, mígnem a várát 1709-ben a visszavonuló kuruc csapatok felrobbantották, nehogy a labancok erődítménye legyen.
A XIX. század végére Kapuvár környékén erős kapitalizálódási folyamat indult meg a Monarchiának köszönhetően. 1864-ben a kapuvári uradalmat báró Berg Gusztáv vette bérbe, aki továbbfejlesztette a gazdaságot, a csatornázások folytatásával további szántóföldeket nyert a Hanság lápterületeiből, 1880-ban gazdasági vasutat épített Kapuvár vasútállomás és Öntésmajor között, amely a századfordulóra az egész béruradalmat behálózta. Berg Gusztáv meghonosította a korszerű cukorrépa termesztést. A nyersanyagot az 1879-ben épült petőházi cukorgyárba szállította. Emellett malmot, szeszgyárat valamint fűrésztelepet is létesített.
Báró Berg Gusztáv hosszadalmas szervező munkája eredményeként 1875-ben megépült a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút.
1950-es években számottevő ipartelepítés kezdődött melynek köszönhetően Kapuvár 1969-ben ismét visszakapta városi rangját és azóta is körzeti központ.
