Sárbogárd
Lakosság: 13.466 fő
Terület: 189,34 km2
Népsűrűség: 70,94 fő/km2
Irányítószám: 7000
Telefon körzethívószám: 25
Polgármester: Juhász János (független)
Alpolgármesterek: Ferencz Kornél (MSZP), Rigó László (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)
Országgyűlési képviselő: Lengyel Zoltán (független – miután kilépett a Fidesz frakcióból)
Honlap: www.sarbogard.hu
Sárbogárd Fejér megye déli részén, a Mezőföld közepén helyezkedik el. Sárbogárd több történelmi múltú településből alakult, köztük Bogárd, Tinód, Töbörzsök, Szentmiklós, Lók településekből.
A város mai központjának, Bogárdnak az első említése 1323-ból való, földesura Bogárdi István besenyő nemes volt. A XIV. században jelent meg egy másik szintén besenyő település, Tinód, amely szintén Sárbogárd része.
Ezen a területen vonult Mohamed pasa 1526-os, 1528-os és 1541-es hadjárata. A környék felszabadítása az 1684-es Lotharingiai Károly által vezetett hadművelettel indult, 1686-ban már ténylegesen magyar felügyelet alatt állt.
A sárbogárdi települések újranépesedése a XVII. században ment végbe. A XIX. században már Sárbogárdként ismeretes a mai település, miután Tinód és Bogárd egyesült. 1855-ben már mezővárosi rangot is kapott Sárbogárd, 1872-ben nagyközség, 1879-ben járási székhely lett.
Sárbogárd regionális központi jellege jelentősen megnőtt a Budapest–Pécs Vasúttársaság fővonalának a megépítése után. Sárbogárd a második. világháború alatt 1944. december 1. és 1945. március 24. között a frontvonalon helyezkedett el, ami súlyos pusztításokat okozott a településnek.
1960-as években az ipar is gyarapodott, élelmiszer- és feldolgozó ipari vállalatok, valamint a Videoton jelent meg a Sárbogárdon.
1970-ben nagyközség lett a település, majd Sárbogárd a városi rangját 1986. január 1-jével nyerte el.
