Gárdony
Lakosság: 8.268 fő (2005)
Terület: 63,50 km2
Népsűrűség: 130,2 fő/km2
Irányítószám: 2483
Telefon körzethívószám: 22
Polgármester: Tóth István (Fidesz)
Alpolgármester: -
Országgyűlési képviselő: Ecsődi László (MSZP)
Honlap: www.gardony.hu
Gárdony a Velencei-tó déli partján, a Dunántúl kapujában fontos útvonalak találkozásában fekszik. A város szülöttje Gárdonyi Géza, akinek szülőháza Agárdpusztán látható.
A Velencei-tó vize, a kedvező éghajlat, a természeti adottságai országos jelentőségű üdülőterületté tette a települést. Gárdony a Velencei-tavi üdülőkörzet egyik közigazgatási, ellátó, idegenforgalmi központja. Három városrészből áll a település: Gárdony, Agárd és Dinnyés.
Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való. Az 1543-ban Székesfehérvárat elfoglaló törökök feldúlták a két falut, a környék elnéptelenedett. 1579-ben Jakusits Ferenc kapta meg Agárdot, akinek fia a jezsuita rendnek adományozta azt. 1684-től, a török kiűzésétől kezdve folyamatosan betelepítések történnek Agárdra, amely immár a fehérvári kanonok tulajdonát képezi. Gárdony közben Adony fennhatósága alatt stagnál.
Gárdony műemlékei nevezetesek. Az 1784-ben épített református templom híres műemléki épület. Itt keresztelték meg az Agárdon született nagy magyar írót, Gárdonyi Gézát (Ziegler Géza). Az agárdi katolikus templom 1824-ben épült. Az 1930-as években népszerű üdülőfaluvá válik a település.
Az 1970-es évektől újabb lendületet vesz a község fejlődése. Immár tudatos politikával a Balaton tehermentesítése végett fejlődik országos jelentőségű üdülőhellyé, megtörténik a tópart rendezése, strandok épülnek az itteni nádasok helyett, amely komoly következménnyel járt a Velencei-tó ökológiai egyensúlyára nézve. Gárdony 1989. március 3-tól város. Agárd településrészen található az 1999-ben gyógyvízzé minősített melegvizű fürdő, a területén motel és kemping várja a vendégeket.
