Dunaújváros
Megyei jogú város
Lakosság: 50.084 fő (2007)
Terület: 52,66 km2
Népsűrűség: 964,75 fő/km2
Irányítószám: 2400
Telefon körzethívószám: 25
Polgármester: dr. Kálmán András (MSZP)
Alpolgármesterek: Cserna Gábor (Fidesz), Dorkota Lajos (Fidesz), Pintér Attila
Országgyűlési képviselő: dr. Kálmán András (MSZP)
Honlap: www.dunaujvaros.hu
Dunaújváros a Mezőföld délkeleti szélén, a Duna jobb oldalán, a Pentelei-löszparton terül el, Budapestről 67 km-re. A Duna mintegy 10 km-es szakaszon határolja, nyugatról pedig szelíd dombvidék övezi.
A feltárt régészeti leletek is bizonyítják, már az őskorban is lakott volt a mai Dunaújváros és környéke. Az első jelentős település, amely mintegy hét évszázadon át virágzott, a bronzkorban alakult ki. Tárgyi leletanyag maradt fenn a római korból is, amelyek arról árulkodnak, hogy az itt kiépült Intercisa nevű római katonai tábor a hozzá kapcsolódó polgárvárossal jelentős szerepet játszott a római birodalom keleti határának, a limesnek a barbár támadások elleni védelmében.
A honfoglaló magyarok a X. század elején telepedtek meg a térségben. A későbbi korból származó ásatások tárták fel a Dunaújváros elődjének tekinthető, már az Árpád-korban is létező, máig fennálló Pentelét, amely egy görög szentről, Szent Pantaleonról kapta a nevét.
Pentele volt török uralom alatt 1541-től 1688-ig, a 15 éves háború alatt pedig a lakosság teljesen kipusztult. A betelepítések során - több Duna menti településhez hasonlóan - a magyar lakosságot rácok/szerbek váltották fel. Amikor pedig a Duna menti községek jobbágyai megtagadták a labancoknak a szolgálatot, Pentele is német megszállás alá került és újból elnéptelenedett.
A pentelei rác lakosság részt vett a Rákóczi-szabadságharcban, amelynek leverése után a falu újra kiürült volna, ha nem hoznak magyar telepeseket a községbe. Ezt követően azonban a település fejlődésnek indult. Az 1831-es kolerajárvány után a jobbágyok helyzetének romlása ugyan lázadáshoz vezetett, amelynek vezetője Szórád Márton csizmadiamester volt. V. Ferdinánd 1833-ban mezővárosi rangot ad Pentelének.
Az 1848-49-es szabadságharc idején a penteleiek Kossuth zászlaja alatt harcoltak. 1870-ben Dunapentelét a nagyközségek közé sorolták.
A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1949 végén hozott döntést egy új, gigantikus vaskohászati kombinát és a hozzá kapcsolódó lakótelep felépítéséről, amelynek célja az volt, hogy megteremtse a hazai szocialista nehézipart. A Mohács környékére álmodott beruházásnak a megromlott magyar-jugoszláv kapcsolatok miatt új helyszínt kerestek, így esett a választás a Mezőföldi-plató szélén álló településre. Az első ötéves terv legjelentősebb beruházásaként kezdődött az új város - akkori nevén Sztálinváros - építése, amelynek neve 1961-től Dunaújváros lett.
A Sztálin Vasműből Dunai Vasmű, később Dunaferr Rt. lett. A vállalatcsoport ma Magyarország egyik legjelentősebb ipari komplexuma.
