Bicske
Lakosság: 11.160 fő (2001)
Terület: 78,88 km2
Népsűrűség: 141,48 fő/km2
Irányítószám: 2060
Telefon körzethívószám: 22
Polgármester: Szántó János (MSZP)
Alpolgármester: dr. Bölcskey Károly (Összefogás Bicskéért Egyesület)
Országgyűlési képviselő: dr. Kelemen András (Fidesz)
Honlap: www.bicske.hu
A bicskei régióhoz tartozó Etyekkel kapcsolatos linkgyűjtemény: etyek.lap.hu
Az ismert és bizonyítható adatok szerint Bicske (Bykche, Biccke, Bykcze, Biczke, Bitske) már 1306-ban létezett, amikor Botond fiai, leszármazottai, János és Péter, bicskei birtokukon engedélyt kaptak vámszedésre. A Bykchei család adataival viszont már 1258-ból is találkozhatunk: ennek több generációja több uralkodó alatt gyarapította a család birtokait. A székesfehérvári István Király Múzeum kutatásai szerint a Bicskei-medencében, a Szent László-patak mentén már a honfoglalás előtt is voltak települések. A különböző adománylevelek bizonyítják, hogy a Bykchei család birtokaival, a terület helyzetével, változásaival, tulajdonjogával évszázadokon át foglalkoztak.
A középkori adatok között említésre méltó a Bicskei család részére 1443. június 10-én kiadott "Pallosjog", amely elismeri I. Ulászló híveinek, Bicskei János fiainak (Benedek, György, Mihály, István és János) hűségét, s a pecsétes írás felhatalmazza őket arra, hogy a birtokon törvény szerint saját maguk is eljárhassanak. A mohácsi vész után, a török hódoltság idején (1541-1686) Bicske is török uralom alá jutott. Székesfehérvár 1543-i eleste után Bicske és vidéke Komárom megyéhez került.
Bicske 1773-ig volt falu, 1773-tól 1871-ig mezőváros, illetve 1872. január 1-jétől nagyközség. Közben 1688-tól 1877-ig járási székhely. 1877-től 1946-ig a váli járáshoz tartozik, majd 1947-től 1983. december 31-ig, a járások megszűnéséig ismét járási székhely. A korábbi századokban Fejér megyéhez tartozott, majd 1647-ben Komárom megyéhez került. 1693-tól folyamatosan Fejér megyei terület. 1984. január 1-jétől városi jogú nagyközség, 1986. január 1-jétől város.
Fontosabb látnivalók Bicske városában: a XII. századi templom romjai, az 1770-ben épített barokk római katolikus templom és plébánia, a Batthyány-kastély és a XIX. századi Csillagvizsgáló.
