Szeged
Megyei jogú város
Lakosság: 163.259 fő (2006)
Terület: 280,84 km2
Népsűrűség: 581 fő/km2
Irányítószám: 6700-tól 6791-ig
Telefon körzethívószám: 62
Polgármester: dr. Botka László (MSZP)
Alpolgármesterek: Nagy Sándor (Fidesz), dr. Szentgyörgyi Pál (MSZP-SZDSZ), dr. Solymos László (MSZP-SZDSZ)
Országgyűlési képviselő: dr. Botka László (MSZP), dr. Sándor Klára (MSZP), dr. Újhelyi István (MSZP)
Honlap: www.szeged.hu
Szeged városrészei:
Alsóváros, Baktó, Béketelep, Belváros, Felsőváros, Gyálarét, Hattyastelep, Kecskés István telep, Kiskundorozsma, Makkosház, Móraváros, Odessza lakótelep, Petőfitelep, Rókus, Szentmihálytelek, Szőreg, Tarján, Tápé, Újszeged
Szeged Csongrád megye székhelye, Dél-kelet Magyarország legnagyobb, az ország negyedik legnagyobb városa Budapest, Debrecen és Miskolc után. Szeged a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál helyezkedik el.
Szeged és környéke már az újkőkor (Kr.e 5000) óta lakott terület volt. A bronzkor végén, a vaskor elején már írott források alapján meg lehet nevezni az itt előforduló népeket, például a szkítákat. Nekik tulajdonítják a Tisza elnevezést, „tijah” szó jelentése folyó.
Traianus római császár Kr. u. 106-ban foglalta el Daciát. A rómaiak összeköttetést létesítettek Dacia és Pannónia között. A két tartomány közötti útnak fontos állomáshelye volt Partiscum, azaz a mai Szeged. Elképzelhető, hogy Attila fő szálláshelye valahol ezen a vidéken volt.
Ptolemaiosztól tudjuk, Szeged és környékének első névszerinti említését, mint Partiscus. A gepida – hun, majd rövid ideig újfent gepida, s az őket meghódító avarok több mint kétszáz évig uralták a tájat. Az avarok bukását Nagy Károly frank és a Keletről előnyomuló Krum, bolgár kán okozták.
A IX. század végén érkező magyarok egy meggyengült avar–bolgár népcsoportot találtak itt. A honfoglalók Szeged közelében, a mai Ópusztaszeren tartották meg gyűlésüket, ahol felosztották – Anonymus szerint – az ország területét egymás között. A mai Szeged és környékét Ond vezér birtokolta. 1183-ban fordul elő a Szeged nevének első említése írott forrásban, melyben III. Béla király a nyitrai egyháznak három só szállító hajót enged át, melyek Aradon vagy Szegeden („Cigeddin”) állomásozhatnak.
Szeged a fénykorát az Anjou királyok idején élte, mert virágzó kereskedelmi központtá fejlődött. A török előrenyomulása kapcsán megnőtt a vár védelmi szerepe, s az 1394-ben az itt tartózkodó Zsigmond Szegedet jelölte ki a török ellen irányuló hadak gyülekezőhelyéül. 1514-ben a Szeged legszegényebb jobbágyrétege Dózsa György seregébe állt. 1543 februárjában a budai beglerbég magához hívatta a város vezetőit és lefejeztette őket. A török megszállás 1686-ig tartott, 143 évig megszakítás nélkül.
A Rákóczi szabadságharc elején 1704-ben vették ostrom alá a kuruc seregek a szegedi várat. A fejedelem augusztus 20-án érkezett meg, de nem sokkal később, kellő tüzérség hiányában, feladta az ostromot. 1719. május 21-én megerősítik Szeged kiváltságait, és kihirdetik szabad királyi város státuszát. Ma e napot ünnepli a város, mint „Szeged napját” minden év május 20-a táján.
1879. március 12-én egy gát átszakadása Szeged teljes pusztulását hozta. A tragédia után összefogott az ország, és összefogtak a világ népei és megsegítették Szegedet az újjáépítésben. modern város létrejötte.
A szegedi nagykörút szakaszai viselik Róma, Brüsszel, Berlin, Párizs, London, Moszkva, Bécs nevét. Az világ népeinek adománya, a fővárosokban indított gyűjtőakciókon keresztül jutottak el ide. A király, Ferenc József is a tragédia napjaiban járt Szegeden. Együttérzését az a vigasztaló kijelentése is tükrözi, amely a városházánk főlépcsőházának színes ablaküvegén is olvasható: ”Szeged szebb lesz, mint volt!”, és Ferenc József betartotta a szavát.
Szeged 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti. A trianoni diktátum után Szeged sokat veszített a jelentőségéből. A második világháború alatt körülbelül 6 ezer szegedi lakos halt meg.
A szocialista időkben Szeged könnyűipari és élelmiszeripari központ lett.
1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. 1965-ben a város közelében kőolajat találtak. 1970-ben a Tisza a 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt, de Szeged megmenekült.
Magyarország egyik élelmiszeripari központja Szeged. A városban és környékén fűszerpaprikát termesztenek és dolgoznak fel. Nemzetközi hírnévre tett szert a szalámigyártás a Pick Szalámigyárnál. Szegeden van a tejiparral foglalkozó Sole-Mizo Zrt. A környéken (Algyőn) kőolaj- és földgázkitermelés folyik
Fontosabb szegedi látnivalók: a Püspöki palota, a Városközpont és a Dóm tér, a neoromán Fogadalmi templom és a Dömötör-torony, a szerb ortodox templom, a Zsinagóga, a Móra Ferenc Múzeum, a Virág Cukrászda
