Hódmezővásárhely
Megyei jogú város
Lakosság: 47.565 fő (2006)
Terület: 483,22 km2
Népsűrűség: 101,21 fő/km2
Irányítószám: 6800
Telefon körzethívószám: 62
Polgármester: Lázár János (Fidesz)
Alpolgármesterek: Almási István (Fidesz-MDF), Csorba Mihály (Fidesz-MDF), dr. Koszó Péter (Tiszta Lap Egyesület)
Országgyűlési képviselő: Lázár János (Fidesz)
Honlap: www.hodmezovasarhely.hu
Hódmezővásárhely és környéke már az őskorban lakott hely volt. A város határában csaknem hatezer éves lelet-együtteseket tártak fel.
Hódmezővásárhely a XV. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben csak Hódvásárhelynek hívták. A tatárjárás előtt ezen a területen már 7 templomos falu létezett. A tatárdúlás után újabb falvak nőttek ki a földből, melyek később a török pusztításnak estek áldozatul. A település 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.
1552-ben a törökök elfoglalták Hódmezővásárhelyt és egész Csongrád megyét. Az 1566-os török-tatár támadás feldúlta az egész vidéket. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.
A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. Hódmezővásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, hátországi szerepben ugyan, de bekapcsolódott az országos eseményekbe. Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el ide. 1873-ban törvényhatósági városi jogot nyert. Hódmezővásárhely 1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt.
1894-ben, Szántó Kovács János bebörtönzése miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a rendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.
A dualizmus idején indult a város dinamikus fejlődésnek, a századfordulón bontakozott ki az az építkezési hullám, amelynek eredményeképpen a XX. század elejére a város arculata gyökeresen megváltozott. Hódmezővásárhely megőrizte mezővárosi jellegét, nagy határú települést kiterjedt tanyarendszer övezte.
Hódmezővásárhelyen sajátos településszerkezet alakult ki, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. A második világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-ről 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.
1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.
Hódmezővásárhely fontosabb látnivalói: az Ybl Miklós tervezte romantikus Városháza, a Fekete Sas Szálló, a Károlyi-ház, az Agrármúzeum, az Alföld első artézi kútja – a Bakay-kút, a Mártélyi holt-Tisza és a 2006. július 7-én megnyílt Emlékpont.
