Csongrád
Lakosság: 18.713 fő (2001)
Terület: 173,89 km2
Népsűrűség: 107,61 fő/km2
Irányítószám: 6640
Telefon körzethívószám: 63
Polgármester: Bedő Tamás (MSZP)
Alpolgármester: Gyovai Gáspár (Fidesz)
Országgyűlési képviselő: Vincze László (Fidesz)
Honlap: www.csongrad.hu
Csongrád az Alföld déli részén, közvetlenül a Tisza és a Hármas-Körös összefolyása fölött terül el.
Az őskor óta élnek Csongrád és környékén emberek. Életmódjuk alakulásában mindenkor döntő szerepet játszott a Tisza, melynek bőséges halállománya, nádasainak, ingoványainak termékei biztosították élelmüket, létük alapfeltételeit
Árpád fejedelem 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül, Miután Alpárnál döntő győzelmet aratott a területet birtokló Zalán bolgár-szláv fejedelem seregein. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet "Csernigrádnak" (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.
A megye első ispánsági központjáról a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében esik először említés. A XI. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok feldúlták 1241-ben, ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt. Az elpusztult népesség pótlására a IV. Béla által betelepített kunok és már megtelepedett magyarok közötti harcokban Csongrád újra elnéptelenedett
A XV. század elején a település ismét városi rangot kapott. A földvár az évszázadok folyamán elpusztult, s ma semmi nyomát sem találjuk. A török uralom alatt a város erődítményét felújították, templomát megerősítették. A megszállás legtragikusabb szakasza a 15 éves háború (1591-1606) ideje volt, amikor a környék települései elpusztultak. Evlia Cselebi viszont 1665 körül a városban kis földvárról, mecsetekről, dzsámi kolostorról, medreszéről, elemi iskoláról, fogadóról és kicsiny bazárról tesz említést. 1686-ban egy teljesen kirabolt, kifosztott Csongrád szabadult meg a török igától.
A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A várost szabadságharcbeli részvétele miatt 1849-ben az osztrákok felgyújtották, de Csongrád népe azonban rövid idő alatt újjáépítette a települést, mint már annyiszor a történelem folyamán.
A XIX. század második felében Csongrád népének a Tisza-szabályozás adott munkát, ekkor alakult ki a kubikus életforma. 1876-ban a várost nagyközséggé minősítették vissza és csak 1923-ban kapta vissza városi rangját. Az 1929-33-as gazdasági válság mindenekelőtt a helyi kubikusokat, napszámosokat, kisbirtokosokat sújtotta. A második világháború nagyon mély sebeket ejtett a város lakóiban, annak ellenére, hogy a fegyveres harcok elkerülték a várost, és az épületekben sem keletkeztek jelentős károk. A háború áldozatainak száma elérte az ezer főt.
A 2000. évi nagy tiszai árvíz komolyan veszélyeztette a várost is emiatt 2001-től folyamatosan erősítették a tiszai védőműveket. Jelenleg folyik a töltés sétánnyá alakítása a városi szakaszon.
Csongrád fontosabb látnivalói: a Csongrádi Tájház, a Tari László Múzeum és a Körös-torok
